Tavaly még a könnyebb utat választottuk, és egy pubban töltöttük halloween estéjét. Idén azonban meg akartuk tapasztalni, milyen az igazi halloweeni érzés, ezért itthon maradtunk. Szerencsére igazi hosszú hétvégét csaptunk, mivel október 31 hétfőre esett.

Szombat, avagy partinap

Nem vagyunk túl nagy partiarcok - nem is volt még igazi partiposztunk. Egyrészt az íreknél kevesebb az igazi disco, ők a pubos mulatásra eszküsznek. Másrészt úgy érzem, kibuliztam magam én már, manapság nem feltétlenül igénylem azt, hogy a hétvégém két napjából az egyiket lábadozással és kialvatlansággal töltsem. Harmadrészt, ha buli, mondjuk nekem teljesen megtenné egy helyi Quimby-koncert :) Végül, de nem utolsósorban nekem pár éve folyamatosan zúg az egyik fülem, ami a hétköznapokban simán elviselhető, ám egy bizonyos decibelszint felett a következő néhány nap szenvedős. Mivel szeretném még 10 év múlva is hallani, hogy mit beszélnek mellettem, ezért inkább megpróbálom minimalizálni az ilyen jellegű hanghatásokat. Igen, használok füldugót az ilyen helyeken, de azért ez sem az igazi megoldás.

A fentiek ellenére most szombaton belevágtunk, ugyanis egy igazi gyerekkori kedvenc látogatott a városba. Maxi Jazz, a Faithless énekese adott DJ setet a város egyik "night clubjában" - igen, itt így nevezik a discot. Aki esetleg nem hallott volna a Faithlessről, annak tudom ajánlani ezt, ezt, ezt, az ilyen típusú zenét nem szeretők számára talán legismertebb dalukat, vagy esetleg személyes kedvencemet. A lényeg, hogy az én generációm (kora harmincasok, késő húszasok) egyik legismertebb bandája volt, szerintem a Sunday 8PM örök klasszikus album. 

Szóval amikor megláttam, hogy itt lesz a városban, egyből eldöntöttem, hogy menni kell. Óriási hype volt, ennek köszönhetően az első early bird jegyvásárlásról lemaradtunk. Aztán szerencsére a nagy érdeklődésre való tekintettel meghirdettek egy második early bird kört, amiben már mi is beszereztük két jegyünket - hozzátenném, egy sima bulihoz képest nem volt olcsó mulatság, a két jegy egy SZIN-bérlet árába került.

Várakozásainkat tovább növelte, hogy folyamatosan Faithless-zenékkel hirdették a bulit, valamint még utolsó nap is kiírták, hogy a kor legnagyobb dance és disco slágerei lesznek - szóval fel voltunk készülve egy jó kis 2000-es évek bulira. Aztán már érkezésről feltűnt, hogy a "bemelegítő emberek" nem igazán a korszak dance és disco slágereit játsszák, de ekkor még úgy gondoltuk, nem lesz itt gond. Aztán megjelent "A Sztár", és leadott egy olyan két órás szettet ...

... nos, aminek a felénél úgy döntöttünk, nekünk ebből elég volt ennyi. Faithless-dalok közül konkrétan egy csendült fel a két óra alatt, ám ekkor mi már nem voltunk a tánctéren. Dance és disco slágereket pedig keresve sem találtál, helyette volt például Jackson5, ami hát nem éppen a kétezres évek. Mellette pedig elég kemény feka zene ment, nem a mi stílusunk, na.

Úgyhogy egy idő után úgy döntöttünk, nekünk ennyi elég volt, és lementünk a földszintre, ahol a rezidensek szerencsére tényleg a kétezres évek zenéit játszották. Csak hát a földszinti bulira a belépő 10 euró volt, az emeleti "Faithless DJ Set"-re meg ennek a háromszorosa.

Azért kíváncsiságból másnap reggel ránéztem az esemény Facebook-falára: szabad fordításban a szarkupac, fos zene, életem legrosszabb estéje kommenteket sikerült megjegyeznem így elsőre. De talán az "inkább átmentünk a szemben lévő pubba" foglalta össze a legjobban az általános véleményt. Végül is nekünk is az mentette meg a bulit, hogy lementünk a földszintre, ahol ugyan nem "A Sztár" játszott, de legalább lehetett rá szórakozni. Azért összességében jól éreztük magunkat, bár maradt hiányérzet ....

Vasárnap, avagy a felvonulás

Vasárnap egy kicsit más jellegű tervünk volt. A Macnas társulat (angolul tudóknak bővebben itt) hagyományosan felvonul a városban Halloween környékén. Ez a felvonulás hajaz egy kicsit a Szent Patrik napira, ám míg akkor főleg a helyi csoportok jellemzőek, addig itt egy konkrét színitársulat jelenít meg egy-egy témát. Idén a felvonulás hirdetésében azt írták, lesz itt a születéstől a temetésig minden.

Kollégáim is nagyon dicsérték, ezért úgy döntöttünk, bemegyünk a városba, és megnézzük. 45.000 ember zsúfolódott össze az útvonalon (szerintem a város határát jelző táblára kitehettük volna a megtelt feliratot), köztük az ország államfője, aki egy-két fénykép alapján simán elvegyült a nép között. Újabb pont az "amit nem tudnék elképzelni 2016-ban Magyarországon" listámon.

A felvonulás maga érdekes volt, a társulat próbálta bevonni a közönséget, első sorban álló gyerekek rémisztgetése, stb. Zenészek, énekesek, óriásfigurák váltogatták egymást körülbelül 20-25 percen át.

Itt található egy 3 perces videó az eseményről., lentebb meg néhány kép még tőlünk. Sajnos elég nehéz volt úgy fotózni, hogy ne lógjon be még legalább három másik fényképezőgép a képbe, nem is lettek a legjobbak a képek. Szóval idelinkelem még egy galwayi amatőr fotós albumát a facebookról. Nekünk többnyire az állatos képek sikerültek elfogadhatóan, de higgyétek el, más is volt.

A tömeg - a felvonulás útvonalán végig ez volt

Hétfő, avagy a fittség és a szellemek napja

Feleségem már régóta gondolkodott azon, hogy valahova be kéne iratkoznunk kondizni, mert az időjárás nem nagyon kedvez a szabadtéri edzésnek, az otthoni edzés meg könnyen elsunnyogható, mindig van kifogás. Én viszont utoljára 7-8 éve jártam konditeremben - az a konstans tesztoszteronszag nem az én világom.

Szerencsére találtunk egy helyet tőlünk körülbelül 10 perc bringázásra, ahol van lehetőség kondizásra is, viszont mellette van medence, szauna, jacuzzi, gőzkabin, virtuális és élő tréneres edzésekre is fel lehet iratkozni, havonta - kéthavonta felmérnek, szóval egész jónak tűnik a hely. Úgyhogy gyorsan beiratkoztunk egy évre (ami elég húzós volt, de még mindig nem egy Budaörs - Kisvárda helikopterút ára), hétfőn pedig kapva kaptunk a bank holidayen, és ki is próbáltuk. Mostantól olyan szépek, de legalábbis fittek leszünk, mint még soha.

Az már 1.5 hét alapján látszik, hogy a konditerem nyelvét még szokni kell: még véletlenül sem lesson van, hanem class; az assessment és az assignment sem ugyanazt jelentik, stb. Az is biztos, hogy az egy percre jutó "how are you"-k száma itt a legmagasabb eddig. Ha belépsz az öltözőbe; ha szembejön valaki; ha bejön valaki a szaunába; ha valaki rápályázik ugyanarra a gépre, amin te is dolgozol ... mindig van alkalom egy jó "hávárjú"-ra.

Egy kis mellékvágány: Itt jött el a posztnak az a pontja, amikor éreztem, hogy valami még hiányzik. Elmeséltem otthon, miket írtam le eddig - feleségem pedig jelezte, hogy ha már elvileg halloweeni poszt, mi lenne, ha írnék mondjuk a halloween estéről is pár szót? Jogos. Szóval következzen most ez:

Ahogy a bevezetőben írtam, - ekkor még eszemben volt, miről is szól ez a poszt - október 31 estéjét ezúttal otthon töltöttük. Előzetesen körbekérdeztünk, mit illik és nem illik csinálni, szóval nézzünk egy kis halloweeni kisokost. Mit csinálj, ha csöngetnek a gyerekek?

• ne bújj el, nyiss ajtót
• még jobb, ha valami rémisztő maszkot is felveszel, és nem kapcsolsz villanyt - haladóknál valami creepy zene is szólhat a háttérben
• a trick or treat ("csokit vagy csalunk") felszólításra elég szimpla happy halloween-nel válaszolni, nem kell konkrétan a kérdésre felelni. esetleg egy "hávárjú", csak hogy tutira menj.
• dicsérd meg a gyerekek jelmezét, maszkját, esetleg performanszát - ez nagyon fontos!
• ezután add át nekik a csokit, vagy tartsd ki eléjük a vödröt tele cukorkákkal, hadd válasszanak
• amennyiben a szülők a háttérből figyelnek / kameráznak, a végén integess nekik - esetleg egy "hávárjú".

És már túl is vagy az egészen. Mi végül a vödrös megoldást választottuk. Előre bevásároltunk gumicukorból, különböző egyéb cukorkákból, csokikból. A legjobb vásár az, ami mondjuk egy óriási pakk, benne sok kicsi csomaggal. Így a gyerekek valószínűleg csak egy dolgot fognak elvenni, ám mégsem egy darab cukrot kapnak, hanem egy kicsit nagyobb csomagot.

A legtöbben amúgy kedveses voltak, megkérdezték mennyit vehetnek el: jófejség. Volt néhány ajtó mellől előugró mini-kísértet is, így láttunk egy-két aranyos performanszot is. Szóval a tervünk jól működött - egészen addig, amíg meg nem jelent egy öt főből álló ázsiai gyerekcsoport. Az ötből kettő amikor meglátta a vödröt, zombiszerűen rávetették magukat, és két marékkal szedték ki a cuccot. Szégyenszemre már a saját társuk szólt rájuk, hogy azért ez túlzás. Próbáltam én is jobb belátásra bírni őket, de a gyereknevelés angol nyelven kiskönyvnek sajnos még nem jutottam a végére, így csak korlátozott sikert arattam.

Így aztán a kis rablóbanda után kénytelen voltam még egyszer a szomszédos boltba átszaladni cukorkáért, és újratölteni a készleteket. Szerintetek jött még utána kettőnél több gyerek? Francokat. Úgyhogy azóta is itt áll a cukorka valahol a konyhában, gondos kezek által jól elrejtve előlem, hogy fel ne zabáljam az egészet egy este alatt. Szörnyű érzés ...

Összességében 8-10 kopogtatás volt, és körülbelül 30 gyerek fordult meg felénk. Ebből mondjuk egyet sem ismertünk, de egyrészt honnan is ismernénk, másrészt meg úgy látom, nem feltétlenül erről szól ez már. Mindenesetre lehet, hogy jövőre emelünk a téten, és a halloweeni ablakdísz mellé valami arcfestést vagy maszkot is felpakolunk, és megnézzük, hány gyereket tudunk elijeszteni :)