Hosszú az út hazafelé

A januárunk elég sűrűre sikerült, erről majd lesz külön poszt is - többek között otthon is jártunk. Valahogy az utóbbi időben a szokottnál többször is felmerült az, hogy "dehát csak 3 óra a repülőút", meg hogy "a fapados olcsó" úgyhogy most megosztjuk gondolatainkat arról, mennyi is az a 3 óra valójában, és mennyire olcsó is az a fapad.

Több posztnál is megtettük, most is kiemeljük, hogy még véletlenül sem panaszkodni szeretnénk. Mi választottuk ezt a helyet, és már költözéskor is tudtuk, hogy egy utazás nem csak a repülésből áll. De mivel ez egy külföldön élő magyar pár blogja :), talán másoknak is jó lehet tisztán látni, hogy valójában mi történik egy olyan napunkon, amikor szolid 2300 kilométert megteszünk. Időt és pénzt is vizsgálunk, szóval vigyázat, a poszt számokat tartalmaz.

Körülmények

Írország és Budapest között mindössze két közvetlen járat van: az ír nemzeti légitársaság, az Aer Lingus, valamint a Ryanair Dublin - Budapest járata.

Az Aer Lingus egy fokkal magasabb szintet képvisel: hivatalosan valahol a fapados és a normál légitársaságok között van. A Dublin - Budapest járata azonban semmiben sem különbözik a Ryanairtől, ugyanúgy fapadosnak minősül. A kézipoggyász-szabályok hasonlóak, a fedélzeten mindenért fizetni kell, stb. Ők az utóbbi időben inkább a hosszú utakra feküdtek rá, rengeteg interkontinentális járatuk van például az USA-ba - ezek természetesen nem fapadosak.

Régebben volt még egy Budapest - Cork (Írország második legnagyobb városa, lent a déli parton) járat, ez azonban kihasználatlanság miatt megszűnt - az 1-2 ezer ott élő magyar nagy bánatára.

Évről évre felmerül bizonyos fórumokon, hogy az árak lefelé nyomása érdekében tök jó lenne a corki járatot újranyitni, vagy ha a WizzAir betörne a piacra, az is segítene. De persze a WizzAir nem hülye, nem fog a két ír légitársaság hazai pályáján járatot indítani, mivel esélye sem lenne az árversenyben.

Ennek következtében viszont a repülőjegyek nem olyan mértékben képviselik a fapados árszintet, mint azt várnánk. Nézzünk erre két példát:

1. Nagy átlagban (természetesen vannak kivételek!) Budapestről a legtöbb európai városba el lehet jutni még nyáron is egy szerencsés választással kb. 15-20.000 forintért, fejenként. Azaz egy nyaralás két főre 60-80.000 forintból megjárható. Na, Dublin nem ilyen.

Hogy ezt alátámasszuk, a Skyscanner-be (aki nem tudná: többek között repülőjegyek árát összehasonlító oldal) a poszt írásának napján beütöttük, hogy Budapestről el szeretnénk jutni bárhová a júliusi hónapban, a lehető legolcsóbb módon.

Összesen 10 ország van, ahová 50 euró / fő / irány alatti összegből eljuthatunk (Belgium, Németország, Bosznia, Franciaország, Koszovó, Lengyelország, Dánia, Olaszország, Hollandia, Svédország).  További 6 (UK, Svájc, Ukrajna, Spanyolország, Málta, Norvégia) országba 50-70 euró / fő / irány az ár. Csak ezután jön Írország, a 17. helyen, közvetlenül az első nem európai ország, Marokkó előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy nyáron bizony ha haza akarunk ugrani, akkor az legalább 300 euró kettőnknek - kb. 90-100.000 forint.

Persze azt meg sem kell említenünk, hogy a legolcsóbb járatok a hét közepén repülnek: egy vasárnapi visszaúttal, és ezáltal optimalizált szabadsággal ne is nagyon merjünk számolni. Június elejére szerettünk volna pénteki hazaút - vasárnapi visszaúttal jegyet venni (esküvő), körülbelül 400 euró lett volna kettőnknek. Tehát jobb esetben 25%-kal, rosszabb esetben akár 100%-kal is drágább a vasárnap.

 

Télen persze más a helyzet, gondolhatnánk. Valóban, valamivel jobban járunk: például a most januári hazautunk mindössze 80 euró volt fejenként. Ez tök jó, csak éppen januárban pont nem éri meg hazamenni, mert Írországban gyakorlatilag melegebb van, mint otthon. Viszont kijönni sem érdemes senkinek, mert ha kifogja épp a téli viharok egyikét a kedves látogató, akkor nézzük egymást egész nap a lakásban. Ami persze jó dolog, de azért némi világlátás mégis jobb lenne talán.

Persze ezt a 80 eurót is úgy érdemes nézni, hogy mondjuk Londont, Amszterdamot ügyes vásárlással kb. 30-40 euróból meg tudjuk járni fejenként - szóval ez a 80 is csak a nyárhoz képest olcsó.

 

2. A másik, ami tipikus fapados árazásra jellemző, hogy érdemes 6-8 héttel az indulás előtt megvenni a jegyet, akkor ugyanis a legolcsóbb. Hát ez itt egyáltalán nem igaz. 2015-ben, amikor kijöttünk, még többen javasolták ezt a módszert - az elmúlt két évben aztán ezek a kommentek szépen lassan eltűntek.

Mi azt tapasztaljuk, mihamarabb érdemes megvenni a jegyet. Eddig egyetlen olyan esetet láttunk, amikor később vásárolva jobban jártunk volna - de akkor is csak azért, mert épp volt egy 15%-os leárazás az utazás időpontjára.

Ha a mai napot nézzük, 6-8 hét múlva, március 20-27 között 61 és 118 euró között vannak a jegyek Budapestre, a Ryanairnél. Higgyétek el, 6 hónappal ezelőtt ez olcsóbb volt. Nem szignifikánsan, de olcsóbb. Ja, és direkt nem a húsvéti, illetve a St. Patrick napi jegyárakat néztem, azok ugyanis 100 eurónál kezdődnek, de van olyan nap, amikor 160 euró a legolcsóbb lehetőség. Fejenként, egy útra.

 

Néhány általános gondolat még:

  • Az Aer Lingus többnyire drágább, mint a Ryanair, de ki lehet fogni néha olyan időpontokat, amikor a két légitársaság szinte hasonló áron utaztat, vagy az Aer Lingus még olcsóbb
  • Mi azt tapasztaljuk, hogy az Aer Lingus egy kicsivel magasabb szintet képvisel: mintha nagyobb lenne a lábtér, több hely van a folyosón, stb. Persze ez lehet, hogy csak olyan "szebbnek akarom látni"-dolog.
  • Az írországi magyar fórumokon előszeretettel javasolják, hogy ha drága a repülőjegy Budapestre, akkor repüljünk Pozsonyba vagy Bécsbe. Én ezt elfogadom, és biztos vagyok benne, hogy van, akinek sokkal jobb - főleg, ha Nyugat-Magyarországon él. Mi viszont a Dél-Alföld vesszük az irányt leszállás után. Vagyis ha Bécsbe megyünk, az +2*2.5 óra autózás, és persze +2*250 kilométer autóval, ami még kis fogyasztás esetén is legalább 30 liter benzin. Egyszerűen ezek a repülőterek nem tudnak annyival jobb árat mondani, hogy időben és pénzben az megérje nekünk.

 

A hosszúra nyúlt bevezető után, járjuk be az utat:

Stop0: Galway, buszállomás

Az első dolgunk az, hogy kijussunk a galwayi buszállomásra. Alapvetően két cég visz utasokat a város és a dublini repülőtér között: ők körülbelül 30 euróért visznek el fejenként, oda-vissza. Amennyiben a busz nem megy be a városba, a repülőtér 2.5 óra alatt érhető el. Ha még Dublinba is bemegyünk, ugyanez 3 óra. Ha neadjisten óriási dugó van Dublinban, mindez akár 3.5 is lehet - de ez már tényleg a pesszimista szcenárió.

Hol is tartunk tehát? Mivel a repülőtérre hivatalosan 2 órával indulás előtt érdemes kiérni, a busznak pedig 2.5-3 óra kell, ez azt jelenti, hogy olyan buszra érdemes felszállni, ami körülbelül 4.5-5 órával a repülő indulása előtt indul tőlünk. Ez egy 19.50-es dublini járat esetén azt jelenti, hogy elmehetünk a 14.30-as, közvetlenül a repülőtérre érkező (17.00) busszal, vagy a 15.15-ös a dublini belvárost átszelő járattal, ami hivatalosan 18.00-ra van a repülőtéren. Van még egy 14.45-ös járat, ami 3 órát megy, de ha ahhoz kimegyek, akkor már inkább elmegyek a 14.30-assal, és nyugiban a reptéren vagyok. A közvetlen reptéri járat kb. 2 euróval drágább fejenként.

Elvileg tehát a legkésőbbi busz is 1 óra és 50 percet hagy indulásig, ami alapesetben elég: azonban ahogy mondtam, a dublini dugók hasonló módon kiszámíthatatlanok, mint a galwayiak. Pöfögtünk mi már 30 percet a belvárosi dugóban. Ott tartunk tehát, hogy vagy 15.00 előtt egy kevéssel indulok el otthonról, és reménykedem, hogy a busz tényleg időben felér. Vagy elmegyek már 14.00 körül, de akkor tutira nyugiban a reptéren leszek.

3 órás út, ugye? Már most 3 óránál tartunk, és még csak most érkeztünk meg Dublinba.

Ja, ígértük, hogy költségeket is mutatunk: 10 euró a taxi ki a buszállomásra (hazafelé sétálunk, a busz kb. egy kilométerre az otthontól tesz le) + 60 euró a busz kettőnknek oda-vissza: 70 eurónál tartunk, és még nem szálltunk fel a gépre.

Említsük meg, hogy mi van, ha a reggeli járathoz megyünk: a reggeli AerLingus kb. 6.30-kor, a Ryanair kb. 7.00-kor repül. Ez tehát kb. 5.00-s reptéri érkezést feltételez, 2.00-s, 2.30-as indulással Galwayból. Gondolom nem kell részleteznem, hogy ez mennyi alvást biztosít az előző éjjelen :) Eleinte többször mentünk hajnali járattal, kezdünk leszokni róla. És persze, lehet aludni a buszon, repülőn: biztos vagyok benne, hogy mindenki jókat szokott pihenni ezeken a közlekedési eszközökön. Én nem. A reggeli géppel a családdal töltött első délutánod nagy része is oda, mert a felét átalszod.

Még néhány rövidebb gondolat:

  • A buszok fantasztikusan modern, tényleg európai buszok: WiFi és WC a fedélzeten, biztonsági öv, megfelelő lábtér, végig autópályán megyünk, az egyik cég pedig még vizet és újságot is biztosít az útra - tehát panaszra nincs ok. Aki szeret autópálya melletti tájat nézni, vagy olvasni / mobilozni / zenét hallgatni / filmet nézni, az imádja ezeket az utakat. Én ilyen vagyok.
  • Amennyiben 19.50-kor repülünk, ráérek akár délután 1-2 között eljönnöm a munkahelyről. Szerencsére az illetékes döntéshozók nagyon rendesek, ilyenkor azokat az órákat le tudom dolgozni előre - nem kell tehát extra szabadság. Ez főleg pénteken könnyű, amikor csak 3-ig dolgozunk. A többi hétköznap már necces lehet.
  • De általában is, egy 19.50-nél korábbi járatra mindez már esélytelen lenne. Most júniusban például 17.00-kor szállunk fel, ez 12.30-13.00 körüli indulást feltételez. Érdekes dolog lesz kiharcolni a munkaórák lecsúsztatását úgy, hogy a napnak több mint a felében nem vagyok benn. A szabadságokkal viszont spórolni kell: egy hazaút 4-5 nap, egy családi látogatás szintén 4-5 nap szabadság. Ilyenből kettőt engedhetsz meg magadnak, ha még el akarsz menni egyszer valóban nyaralni is (nem, a Magyarországra való utazás nem olyan nyaralás, sajnálom) + nálunk év végén kötelező leállás, ami ismét 3-4 nap szabadság. A legkisebb is számít.

Stop1: Dublin Airport

Megérkeztünk Dublinba, éljen! Az 1 óra 50 perc alapvetően bőven elég szokott lenni, főleg, mivel nagy poggyász nélkül utazunk. Így a poggyász leadásával nem kell szenvednünk, de azért itt említenénk meg, hogy a világ normálisabb repterein (oh, nem, még véletlenül sem Budapest ... mondom még Dublinban vagyunk!) a poggyászleadás teljesen automatizált. Te méred le a csomagot egy mérlegen, a mérlegről ezután kinyomtatásra kerül a táskára felragasztandó papír, majd a csomagodat rárakod az erre kijelölt kb. egy tucat futószalag egyikére. Hogy ehhez mennyi ember szükséges? Kettő, akik segítenek azoknak, akik elakadtak ebben a folyamatban.

Szóval a poggyász leadásával nem kell szenvedni, jön a security. Dublinban átlagosan 10 perc körüli várakozási idővel meg lehet úszni a security előtti sorbanállást. Budapesthez képest sokkal több szalag van, a forgalomnak megfelelően nyitnak meg újabb sorokat, ha kell.

Miután a biztonsági ellenőrzésen átjutottunk, megvesszük az 1 eurós, becsületkasszás ásványvizet (vö. a budapesti szégyen-gyalázattal, ahol 1.5 euró az automatás mentes víz fél literje, ami persze nem fogad ám el bármilyen pénzérmét, visszaadni pedig szigorúan forintban ad, ha pedig kerekítési gond van, mindig te jársz szarul), és ha minden jól megy, még van egy kis időnk nézelődni a boltokban, vagy esetleg betolni egy kávét. Brit tudósok kimutatták, minél korábban érkezel, annál több pénzt költesz el a repülőtéren :)

A kapukat indulás előtt körülbelül 60-90 perccel jelenítik meg - nincs fix időpont, amikor megtudják, hogy honnan megy a gép, azonnal láthatóvá válik. Persze általában a fapados járatok blokkjából indulunk, ami annyit jelent, hogy egy körülbelül 5 perc sétát igénylő folyosón kell végigsétálni, ami után aztán eljutunk egy körülbelül 20 kapuból álló blokkhoz.

Azt továbbra is tartom, hogy a budapestivel összevethetetlen. Ülőhelyek vannak bőven, mindenféle boltból is találsz még egyet-egyet ezen a részlegen, WC-k is vannak, tehát még véletlenül sincs karám érzésed. A gépek pedig a kapuhoz állnak be. Az egyetlen különbség a normál járatokhoz képest, hogy nem kapsz hidat a repülőhöz: ki kell sétálnod a placcra, és onnan fel a gépre, de ez a 20 méter simán kibírható.

Jobb esetben pontosan indulunk, irány Budapest! Az utazás körülbelül 3 órát vesz igénybe hazafelé, és 3 óra 10-20 percet Dublin felé. Gondolom ez a minimális különbség a szembeszél / hátszél párosnak köszönhető, de ha nagy hülyeséget mondtam, javítsatok ki.

 

Stop2: Budapest Airport

 Összegezzünk:

  • 3 óra + a reptéri 1.5-2 órás várakozás + a 3 óra repülőút = 7.5-8 óránál tartunk. Az időeltolódás miatt, ha Budapestre megyünk, ez már 8.5-9h különbséget jelent. Sebaj, Dublin felé szerencsére visszakapjuk.
  • 70 eurónál tartottunk az érkezéskor, itt számoljuk el a repülőjegyeket, legyen mondjuk 200 euró, átlagban ennyiből jövünk ki egy évben utazásonként: 270 euró. A repülőtéren, repülőn költéssel most nem számolunk, pedig ritkán ússzuk meg 10 euró alatt - valamit mindig megkíván az ember, vagy még bedob egy utolsó apróságot.

Megérkeztünk az általam oly mélyen megvetett helyre, Magyarország szégyenére. Ez most nem fikaposzt, majd jön még olyan is hamarosan. Most maradjunk annyiban, hogy Budapesten körülbelül 30-45 percet kell várni a poggyászra (hiszen a mocskos reptéri szarkák másképpen nem tudnának lopni), és 15 perc a személyi-ellenőrzés. Jobb esetben a kettő párhuzamosan megy, szóval optimista becsléssel 30, pesszimistával 60 perccel leszállás után már kint is vagy a repülőtérről.

8-9 óránál és kb. -25% életerőnél tartunk, mire a budapesti repülőtérről kikecmergünk.

Stop3: érkezés a célhoz

Ezek után persze már mindenkinek más lesz a hátralévő idő, attól függően, hogy hova utazol.

Rövidebb út esetén mi körülbelül 60-70 perc távolságra megyünk a reptértől, ha a család jön értünk: így 9-10 óra alatt már otthon is vagyunk (+ időeltolódás). A hosszabb esetben kb. 120-140 perc az út családi transzferrel.

A legrosszabb esetben transzfert veszünk igénybe. Ekkor persze a transzfernek össze kell várnia az összes utast, és ha ráadásul az egyik utas gépe még késik is (igen, jártunk már így), akkor bizony előfordulhat, hogy 0.30-as indulás helyett 1.30-kor indultok el Budapestről. Ha még az előttünk lévő összes utast szét is dobják erre-arra, és mi vagyunk az utolsók, akkor bizony akár hajnali 4 is lehet, mire hazajutsz, ami azt jelenti, hogy 14.00-s indulással számolva kerek 14 órás útról beszélünk!

Vonjunk mérleget

Megéri az a 9-11 órás út? Limitált mennyiségben, már hogyne érné meg! Egyrészt, akármennyire is fárasztó, azért az csak felvidít, hogy hazaérsz, akármelyik irányba is teszed. Magyarországon örülsz a viszontlátásnak, Írországban pedig örülsz, hogy visszatérnek a normál hétköznapok, bioritmus, stb. 

Másrészt, ahogy fentebb már írtam, aki szeret olvasni, filmet nézni, rejtvényt fejteni, annak ez a 9-11 óra az igazi "énidő". Ilyenkor van időm nekiülni olyan rejtvényeknek, amiket egy átlagos hétköznap este biztosan nem oldanék meg; ilyenkor tudok elolvasni az oda-vissza út alatt pár száz oldalt egy könyvből, amit már hónapok óta halogatok; vagy ilyenkor tudok megnézni 4-5 részt a kedvenc sorozatomból. Szóval működik ez, csak meg kell találnia az embernek, hogy mivel foglalja el magát.

De ez nem az a hely, ahonnan havonta hazaugrasz, márpedig ez családdal már nehézkes. Szóval el kell ismerni, nagyon fárasztó, és ahogy említettük, pénzügyileg sem a legjobb befektetés. Ezek a dolgok minket is elgondolkodtattak az utóbbi időben: de erről már egy jövőbeni poszt fog majd szólni.

Címkék: repülés vegyes