Szóval a februári végi utazásról: megvolt az első nap, körbejártuk a várostól nyugatra fekvő vidéket. Másnap a helyi magyar boltba érkezett árut (sütnivaló hurka-kolbász, füstölt szalámi, normális kenőmájas, emberi árú pezsgő, túró rudi volt a menü) mindenképpen át kellett vennünk Tuamban, ezért úgy…

Az ember nem is gondolja, hat hónap milyen gyorsan lepörög - most ez is megtörtént. Még szinte tegnap volt, amikor éjfélkor még a bőröndjeink felett görnyedtünk, és azon gondolkodtunk, hogyan fog beférni minden abba a 65 kilóba, ami az "új életünk" elkezdéséhez kell.  Azt még távolról sem merném…