Az utóbbi hetekben rájöttünk, hogy a blogolás olyan, mint a művészet: ihlet kell hozzá, nekünk meg ebből mostanában kevesebb van. Persze ismerjük el, a környezet is elég ingerszegény, konkrétan a "februári túrák" posztunk beférne a világ legrövidebb könyvei-sorozatba. Ennek okát biztosan kitaláltátok már: az eddigi hat februári hétvégi napból talán ha összesen 8 olyan óra volt, amikor láttuk a napot. Na de, február végéig még van egy hétvége, úgyhogy reméljük akkorra időjárás-ügyileg is minden szép lesz.

Helyette intézzük a mindennapi dolgokat, e hónapban beszereztünk például egy normális porszívót, illetve igyekszünk az elmaradt sorozat- és filmadagot is beütemezni bokros teendőink közé. Ja, és persze intézzük a vállalkozást, úgyhogy következzen az ezzel kapcsolatos poszt második része

vallalkozasirorszagban.info

Legutóbb azzal zártunk, hogy elég komoly estéket töltöttünk és töltünk azzal, hogy utánajárunk a teendőknek, és próbáljuk kisilabizálni, mi-merre-hány méter. Sajnos ez az első blogposzt megjelenésével sem változott, konkrétan az üzleti bankszámlánál jött el az a pont, amit leginkább ezzel a mémmel tudnék illusztrálni, és eldöntöttük, hogy nincs tovább, inkább kifizetünk néhány eurót tanácsadásért.

Szerencsére már korábban kaptuk a tippet, hogy van egy magyar nyelvű, vállalkozásindítást segítő csoport, amely szolgáltatása elég csábítónak tűnt: potom 20 euróért óránként Skype-on felteheted nekik az összes kérdésed, ami csak van.

Hát mi feltettük, és el kell mondanom, hogy ennél hasznosabban egy óra alatt elköltött húsz eurónk még kevés volt. Tudom hogy ezt a szókapcsolatot már ellőttem párszor, de egy tényleg végtelenül kedves és segítőkész hölggyel beszélgettünk skypeon, aki mindenre tudott válaszolni, ami nekünk fontos volt. És tegyük hozzá, hogy a végén maradt még 10 percünk, amit rögtön jeleztek is, hogy simán felhasználhatjuk, ha később van még néhány kérdésünk. Ügyfélközpontúság pluszpont.

Következzen most néhány releváns részlet a beszélgetésből, illetve az, amit azóta intéztünk az egyes témákban.

Bankszámlaszám

Miután nagyjából elmeséltük, hogy ez egy pici vállalkozás lenne, egy emberrel, otthonról dolgozva, gyorsan közölték is velünk, hogy felejtsük el az üzleti bankszámlát, és nyissunk egy privátot. Egyrészt felesleges költeni külön az üzletre (mint kiderült, annak mindenképp van valamennyi díja, nem tudod megúszni), másrészt ez egy olyan kis forgalmú biznisz lesz, hogy ne szenvedjünk ezzel.

Ráadásul ezzel rohanni sem kell, ráérünk bármikor megnyitni, nincs olyan feltétel, hogy csak akkor kezdheted el a bizniszt, ha van bankszámlaszámod. Persze bankszámlanyitásnál továbbra is vannak feltételek, erre majd figyelni kell, de hogy egy örök klasszikust idézzek, ezen a hídon majd akkor megyünk át, ha odaértünk.

Adózás

A legfontosabb tanács az volt, hogy tényleg ne gondoljuk túl ezt a vállalkozás dolgot (na ja, ő még nem tudta, hogy ki kapta meg a túltervezés I. díját, mielőtt elköltözött Magyarországról ...). A lényeg, hogy elindítod, csinálgatod, aztán amikor úgy gondolod, bejelented magad. Itt az adóhatóság nem azért van, hogy szívasson orrba-szájba, hanem azért, hogy megteremtse a tisztesség vállalkozáshoz szükséges környezetet. Persze ha van évente 100.000 euró bevételed, és nem vagy bejelentve, akkor számíts némi problémára.

Rákérdeztünk, hogy mi van, ha az első év végére kiderül, hogy mindössze pár száz euró profitunk van, nem röhögnek-e ki egy ilyen adóbevallással. Erre is az volt a válasz, hogy emiatt ne aggódjunk, itt pontosan tudják, hogy a vállalkozónak nincsen csilliárd eurója kezdetben, és egy üzlet beindításához kell 2-3 év. Állítólag ha 3 év után is mínuszban vagy, akkor lehet megkérdezik, hogy akkor minek csinálod?, de ha erre az a válasz, hogy van egy informatikus a családban, én pedig azért csinálom, mert szeretem, akkor mindenki megnyugszik, mert megértik, hogy nem az évi 100 eurós profitból tartod fenn a házat, meg töltöd meg a hűtőt.

Ráadásul mint kiderült, 3 évre visszamenőleg (!!!) elszámolhatsz minden kiadást és bevételt. Tehát ha most nem is jelentettük volna be a bizniszt, akkor megtehettük volna simán egy év múlva.

További fontos különbség, hogy Írországban nyilvántartási kötelezettség van, és nem számlaadási kötelezettség. A nyilvántartási kötelezettség annyit jelent, hogy hitelt érdemlően nyilván kell tudni tartani a bevételeket, kiadásokat. Persze a hitelt érdemlő nyilvántartás jelentésére is rákérdeztünk, és a válaszon is megdöbbentünk: kockás füzet. Persze ha Excelben tartod, még jobb. Szóval a lényeg, hogy nincsenek álruhás adóellenőrök, hiszen nem vagy köteles számlát adni, tehát dolgozhatsz tök legálisan számlaadás nélkül is. Általában a vevő akkor kér papírt, ha maga is el tudja számolni azt kiadásnak, tehát mondjuk modell, vagy valami hasonló.

Összegezve: sokkal életszerűbben működik ez az egész, a vállalkozóról nem feltételezik, hogy rögtön az első hónaptól képes tízezer forintos nagyságrendeket kiadni adózás címszóval. Na meg azt sem feltételezik, hogy aki vállalkozó, az lop-csal-hazudik, és ezért lehetőleg minél gyakrabban meg kell látogatni ellenőrzés címszóval. Na de hogy korrektek legyünk, cserébe itt a vállalkozó sem csal: azt pedig mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon nemzeti sport az adóelkerülés. Persze ez teljesen érthető, tegyük gyorsan hozzá. Különben is, a NAV monnyonle, egyébként meg örök élet és ingyen sör. Ja, és hegyet Szegednek.

Na de, még mielőtt túlságosan elkalandoznánk, vissza az írországi adózáshoz: szerencsére az adóbevallást is segít ez a cég elintézni egy jutányos összegért, amit ráadásul el lehet számolni kiadásként. Mivel ők dubliniak, első alkalommal (ami ugye jövőre lesz) egy személyes találkozót javasoltak, de utána mehet minden online.

Szóval dolgozgassál év közben, gyűjtögesd a kis pénzed, majd a következő év október 30-ig leadod az adóbevallást, és befizeted az adót. Ennyi. Nincs vegzálás, nem kell előre adóznod, csak számolj el rendesen a bevételeiddel és a kiadásaiddal, és csináld rendesen, amit csinálsz. Egyébként vállalkozóként itt 20% SZJA-hoz hasonló adót kell fizetned, viszont visszatérítés nem jár. Évente 37.500 euró alatti bevételnél nincs ÁFA. Ennyi a száraz adatokról.

Biztosítás

Ezzel kapcsolatban azt a javaslatot kaptuk, hogy mindenképp kössünk általános felelősségbiztosítást, hiszen sosem tudhatod, ki az aki a látogatás után egy hónappal találja ki, hogy neki miattunk szakadt be a körömágya, és szenvedett emiatt nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket. Ráadásul az egyéni vállalkozó a teljes magánvagyonával felel, azt meg kibírnám röhögés nélkül, ha ilyenre sor kerülne. Ráadásul költségként elszámolható a biztosítás, szóval ez is afelé lökött minket, hogy kössük meg.

Mellékvágány: egyébként ez itt annyira nem vicces, hogy egy nőnek nemrég 16.000 euro kártérítést ítéltek meg, mert egy parkolóban történt koccanás után szenvedett csak hosszú távon előjövő (állítólag hivatalos nevén ostorcsapás) sérülést. Akit bővebben érdekel a sztori, itt olvashat róla angolul. Durva.

Na de, biztosítás. Összesen 4 helyre adtuk be az igénylést, ebből kettőtől kaptunk ajánlatot, egy küldött egy telefonszámot, hogy akkor azon kéne felhívni őket, egy negyedik pedig küldött egy emailt, hogy napokon belül megkapjuk az ajánlatot. Azóta is várjuk. Szóval a két tényleges ajánlatból az egyik egy 175 eurós, a másik egy 195 eurós nagyságrend volt, természetesen az olcsóbbat választottuk.

Bár már felkészítettek arra, hogy itt minden online megy, mi azért mégis gondolkodtunk egy olyanban, hogy akkor majd bemegyünk egy irodába, ahol aláírjuk a papírokat, stb. Hát nem. Papírokat elküldték online, mi rábólintottunk az ajánlatra, majd telefonon keresztül bedikáltam szépen a bankkártya-adataimat, és már el is indult a 365 napos biztosítás. Amúgy jófejek voltak, kikapcsolták a hangfelvételt addig, amíg a bankkártya-diktálós rész lezajlott, de ettől még továbbra is a hideg ráz, hogy én minden ilyen jellegű adatomat telefonon mondom be.

Egyébként érdekes, hogy minden biztosítónál az én telefonszámomat adtuk meg kapcsolattartásra, és simán kiadtak nekem minden információt, amire szükség volt. Azt a javaslatot kaptuk, hogy ahol szívóznak, ott mondjam azt, hogy én vagyok a férj, és akkor mindent elintézhetek. Végül erre nem volt szükség, mondjuk érdekes is lett volna, hogy egy hivatalosan single családi állapotban lévő műkörmösnek a férje intézi el a dolgokat.

Végül ahol megkötöttük a biztosítást, ott jelezték, hogy szeretnének a biztosítás tulajdonosával is beszélni pár szót, ha már elvileg az ő nevén fut a biznisz. Ez meg is történt, körülbelül 20 mp-ben megkérdezték tőle, hogy tényleg műkörmösként akar-e dolgozni, és hogy rendben van-e neki, hogy én intézem az ügyeket. Miután megkapták a szükséges válaszokat, utána visszakaptam a telefont, és minden rendben lezajlott. A bizalom elve ...

Papírmunka

Persze a skype meetingen rákérdeztünk a még hiányzó papírokra is. A TR1 form stamp number-rel kapcsolatban (ld. még előző poszt) ott sem kaptunk választ - ez biztosan egy nagyon fontos adat. Az üzleti tervről viszont azt az infot kaptuk vissza, amit vártunk: előnyös, ha van, de nem lételem, főleg egy ilyen kis biznisz esetén. Szóval egyelőre nyugodtan hagyjuk, talán egyszer majd érdemes lehet megcsinálni.

Így viszont örömmel nyugtáztuk, hogy minden információnk megvan, és mivel a business name certificate is megérkezett, így nem volt más hátra, mint hogy a TR1 formot kitöltsük és leadjuk a NAV helyi megfelelőjénél. Minden rendben is volt vele - azt mondták, 2-3 hét múlva megjön a papír arról, hogy hivatalosan is elindult a biznisz. Ez a múlt héten meg is érkezett, úgyhogy most már olyan hivatalosak vagyunk, hogy csak na.

Szóval business name certificate, oklevelek, tréning certificate-k kinn a falon, szoba berendezve, mehet a biznisz. Elkezdtük tolni a reklámot, majd hátradőltünk, és vártuk a vendégeket.

Viszont ezen a ponton ismét túlléptük a 10.000 karaktert, és mivel megpróbáljuk kerülni az óriásposztokat, ezért főhőseink kalandjai átmenetileg most szünetelnek.

A következő rész tartalmából: Facebook, mint hirdetési felület; az ír vendég is lehet igénytelen, avagy ha beteg vagy, kérjél már másik időpontot légy szíves; az irreális kérések.