Csak a blogposzt írásának kezdetekor ugrott be: te jó ég, egy hónapja itthon vagyunk. Furcsa érzés, de el kell ismerni, jó itthon. Ez a poszt viszont még az írországi életünk utózöngéiről szól, vegyes gondolatok következnek, látszólag rendszertelenül.

Írországba költözni nagyon más volt: mivel mi sosem adtuk le a magyar személyi igazolványunkat, ezért csak az OEP-nek kellett jelezni, hogy mi mostantól egy másik EU-tagállamban fizetnénk egészségügyi hozzájárulást. A hazaköltözés során azonban teljesen fel kellett számolni ír életünket, mivel sem…