Az ember nem is gondolja, hat hónap milyen gyorsan lepörög - most ez is megtörtént. Még szinte tegnap volt, amikor éjfélkor még a bőröndjeink felett görnyedtünk, és azon gondolkodtunk, hogyan fog beférni minden abba a 65 kilóba, ami az "új életünk" elkezdéséhez kell. 

Azt még távolról sem merném állítani, hogy hat hónap alatt tökéletesen beilleszkedtünk, de azért jelentős tapasztalatokat szereztünk.

Eredetileg úgy gondoltuk, ebben a posztban összegezzük, honnan indulunk, hova jutottunk, mik a terveink a következő hat hónapra. Aztán bokros teendőink miatt ez végül átalakult, és úgy döntöttünk, inkább havi egy-egy szóval összefoglalnánk a legjellemzőbb eseményeket a hónapból, majd írunk hozza egy rövid kommentárt.

Aki végig követett minket, remélhetőleg annak is lesz néhány újdonság - de ha véletlenül nem is, nekünk akkor is jó volt egy picit összegezni az elmúlt hónapokat. A linkek egyébként korábbi posztokra mutatnak, akit érdekel, nyugodtan kattintsa végig őket!

Most pedig megyünk, és az itteni nemzeti ünnepen megnézzük a Szent Patrik-napi felvonulást, meg beülünk egy pubba. Hogy mire számítsunk, nem tudjuk, de egy dolog biztosan nem lesz: fizetett lengyel bértapsolók előtt Európai Uniót ekéző miniszterelnök, a háttérben hazaárulózó agyoniskolázottakkal.

Szeptember - újdonság

 A "mézeshetek" - amikor még minden szép és minden jó, leginkább azért, mert minden más és új. Előzékenység a közlekedésben - amiről azóta többen szent meggyőződéssel állítják, hogy inkább a következetlen lépések sorozatának kellene nevezni az itteni autózást. A helyi boltok és márkák felfedezése; az "olcsóság" (már ha annak lehet nevezni azt, hogy Magyarországhoz képest nem szignifikánsan drágábbak a bolti árak, viszont a szolgáltatások ára néhol horror); a sztorik, melyeket AirBNB-házigazdáink mesélnek a helyiekről; és amikor élőben is megtapasztaljuk őket, és így tovább.

Az azért mindenképp megér egy utolsó megemlítést, hogy AirBNB-s lengyel házigazdáinkkal nagyon jól jártunk, nélkülük nem lennénk ott, ahol. Az, hogy az első hónapban nyugodt helyünk volt, és minden segítséget megkaptunk tőlük, nagyon sokat ért.

Október - lakás

Ez a hónap a lakáskeresésről szólt. Habár AirBNB-s helyünk tényleg jó volt, október elején már nagyon szerettük volna, hogy meglegyen az állandó, hosszú távú albérletünk. Viszont kiadó lakás abban az időben nem volt túl sok - erről anno többször értekeztünk, miért.

Végül ezt is a szerencse oldotta meg: bár továbbra is valljuk, hogy a szerencséért tenni is kell. Szóval megköszöntük a lehetőséget Péternek és Andinak, akik Írországból való távozásuk apropóján felajánlották, hogy összehoznak minket a főbérlőjükkel, és költözzünk be a helyükre, ha úgy gondoljuk.

Így megtaláltuk azt a lakást, ami nekem közel van a munkahelyhez, a rezsije és a havi albérleti díja is elfogadható, és a főbérlő is nagyon rendes. Hogy csak egy példát mondjak, múlt héten volt felfúrni nálunk egy-két polcot és virágtartót - mert sajnos fúrónk az nincsen. Amikor meghallotta, milyen terveink vannak, egyből felajánlotta, hogy megoldja majd ő ezt a problémát. Persze az otthonossághoz nagyban hozzájárul az is, hogy azóta már minden cuccunk kinn van. 

Szóval az október a lakáskeresésről, majd a beköltözésről, és a szépen lassan történő belakásról szólt.

November - túrák

Na jó, ez talán egy kicsit összemosódik az előző hónappal, de valahogy szeparálni kellett :) Ekkoriban tettük meg első kisebb önálló túráinkat (például Menlo Castle), ekkor ismertük meg, hogy milyen az, amikor rád szakad az ég sétálás közben, vagy amikor egy helyi vihar teszi tönkre a hétvégi terveidet.

És persze mindezek alatt rájöttünk, hogy túrázni jó, de a hétköznapi felszereléssel itt nem jutunk el messzire (nekem speciel 6 hónap alatt két Magyarországról hozott cipőm bánja a helyi viszonyokat), úgyhogy elkezdtük keresgélni a vízhatlan dolgokat, és a normális, és megfizethető árú túracipőket.

Ebben a hónapban még említésre méltó, hogy lezárultak "kezdő lépéseink", azaz megjöttek a papírjaim, és elkezdtük megismerni a helyi szolgáltatók működését is.

December - karácsony

Természetesen a december a karácsonyról szól. Kezdve a már november elejétől feldíszített lakásokkal; a bevásárlóközpontokban november közepétől tapasztalható karácsonyi lázzal; a decemberi főtéri karácsonyi vásárral; a céges karácsonyi ebéddel; és persze a hazaúttal. Ez utóbbi azért nagyon kellett ahhoz, hogy az első három hónap eseményeit feldolgozzuk, és utána az új évre feltöltődve jöjjünk vissza. Hogy aztán szilveszterkor olyat lássunk, amin még mi magunk is meglepődtünk.

Január - vállalkozás

Év végéig tartott a móka és a kacagás, januárban és már előtte is nagyon rágva volt a fülem (de szép kifejezés), hogy indítsuk be a vállalkozást. Így egyértelmű, hogy erről a hónapról ez a szó ugrik be, és a hosszú esték, amiket azzal töltöttünk, hogy a különböző ír weboldalakat böngésszük a vállalkozásindítás részleteivel kapcsolatban.

Ha valaki erre adja a fejét a jövőben: tényleg azt javaslom, ne szenvedjetek vele. Gyűjtsétek össze a kérdéseket, fizessetek be egy órás tanácsadásra, és rengeteg időt és energiát megspóroltok magatoknak.

Szerencsére ma már ott tartunk, hogy a vállalkozás beindult, a vendégek száma szépen lassan, de növekszik (márciusban tegnapig már annyi vendég volt, mint egész februárban), nekünk pedig el kellene készíteni a beígért Haladó lépések 3. posztot :)

Február - Eső

Gondolkodtam, hogy mi maradt meg a legjobban februárból, és rövid brainstorming után, kinézve az ablakon rájöttem: az eső. Négy hétvége volt februárban, mind a négy előtt kitaláltuk, hogy elindulunk valamerre, de végül csak az utolsó alkalommal sikerült - hamarosan jön a fényképes poszt egyébként a február végi túra 2. napjáról.

Persze mondták az ír kollégáim, hogy ha itt a túrázással megvárjuk, hogy esőmentes idő legyen egy teljes hétvégén, akkor évente 4-5 alkalommal jutunk el csak valahova. Ebben igazuk is van, de azért a "néhány órán keresztül szemerkél az eső", és a "hétvége mindkét napján egész nap szakad" között van egy jelentősebb különbség :)

Ráadásul vannak itt azért szép hetek - gyakorlatilag 1.5 hete nem láttunk semmit sem esni, és az előrejelző alkalmazásunk a következő hétre sem ír jelentősebb esőt.

Ha kellene még egy szót megemlíteni, akkor az a kerékpár volt - kb. 15 év után februárban ültem ismét először bringára. Azóta már van saját is, de közben keressük is a helyettesét, sőt, már az első kisebb túrát is megtettük a kétkerekűn ülve :) Mivel külön kérést kaptam, hogy ezzel kapcsolatban legyen egy poszt, ezért erről is várható egy írás hamarosan.

Március - Integration Testing

Kénytelen vagyok szakmázni, erről a hónapról nekem eddig a munka ugrik be :)

Nagyon röviden a lényeg, hogy a projektünkön eddig gyakorlatilag csak egyféle típusú tesztelés volt; viszont szeretnénk, ha többféle is lenne. Ehhez viszont az egész csapat megnyerése és a menedzsment támogatása szükséges. Szerintünk a javasolt folyamatunk jobb, mint az előző, és ezt a helyiek többsége is elismeri; cserébe időigényesebb, és mindenkitől kicsit több befektetést igényel.

Hát, nem megy könnyen a helyiek egy részének "betörése": nem mindenki szeretne többet beletenni a dologba, na meg működik a Pató Pál-úr elv is ("ej, ráérünk arra még"), így néha egy meetinget hetekig tologatunk; de hosszú távon nem lesz ezzel gond :)

Hát, ennyi lett volna. Ugyan már nem a mézesheteket éljük, de azért 90-10 arányban még mindig minden szép és jó. Ha a következő hat hónap csak ennyire lesz jó, mint az elmúlt hat hónap, akkor egy elégedett évet zárunk. :)