Közelednek az ünnepek, mi pedig készülődünk Magyarországra. Idei valószínűleg utolsó rendes posztunkban megpróbáljuk áttekinteni, mit tapasztaltunk új otthonunkban karácsonyhoz közeledvén.

Környezet

Kihagyhatatlan téma az időjárás, úgyhogy kezdjük is egy rövid jelentéssel: a héten 12-14 fok volt jellemző, ami éjszakánként akár 10-12-re is lecsökkent. Amúgy sem szeretjük a nagy hőmérséklet-ingadozást, úgyhogy ezt elég jól éljük meg. Még a lakásban is 20-22 fok van, ami persze nem egy zárószinti panellakás hőmérséklete, de azért a bőven elviselhető kategóriában van. Természetesen azért minden nap beköszön az eső is (csak hogy emlékeztessen, hol is vagyunk), az egy szerencsés helyzet, ha abban a 20 percben éppen nem az utcán vagy. 

Azt azért hozzá kell tenni, hogy volt már 2 fok is idén, illetve itteni magyarok beszámolója alapján az elmúlt években előfordult -10 fokos hőmérséklet itt is, aminek hatására természetesen egy csomó vízcső elfagyott, és egy csomó helyen nem volt víz. Az ír építészetnek ugyanis van egy olyan csodája, hogy közvetlenül a talaj alá szeretik behúzni a vízvezetékeket, aminek az álmoskönyvek szerint nem tesz túl jót a talajmenti fagy. Igazi szakik.

Ahogy azt már előző posztunkban is említettük, az íreknél már november végén, legkésőbb december elején felrakják a karácsonyi díszítést, és feldíszítik a karácsonyfát. Ennek megfelelően esténként szépen be lehet látni a nappalikba, hiszen a fa, a díszek (meg a nagyképernyős TV) fényei bevilágítják az egészet. Hangulatos, bár nekünk továbbra is furcsa picit a különböző színekben pompázó karácsonyfa látványa december első hetében.

Az biztos, hogy tényleg igyekeznek mindent feldíszíteni, még egy hatalmas karácsonyi csillagot is felfabrikáltak a tőlünk nem messze lévő adótorony tetejére. Habár elég gyenge minőség lehet, mert napról napra látod, ahogy kevesebb LED ég rajta :) Viszont legalább tudod, hogy közelednek az ünnepek. Sajnos fényképezőgépünk korlátozott lehetőségei miatt erről most nem lesz kép.

Itt egyébként azt kell tudni, hogy a december 25-e (Christmas Day) a karácsony fő napja, ekkor itt megáll az élet. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint otthon, hogy a buszok csak félóránként járnak, a boltokból meg csak az éjjel-nappali van nyitva (meg a dohánybolt ...). SEMMI, szó szerint semmi. Nincs tömegközlekedés, nincs nyitva egy bolt sem, úgyhogy azon a napon gyalog, vagy autóval közlekedsz, ha pedig elfogyott a kajád, akkor nem árt, ha jóban vagy a szomszédokkal, mert más opció nincs. Ez azért is érdekes, mert úgy tűnik, ez az év egyetlen olyan napja, amikor tényleg megáll az élet: 24-én nincs rövidített nyitva tartás (és nincs munkaszüneti nap sem, kevésbé szerencsés kollégáim még akkor is dolgoznak), de még 26-án, 31-én és január elsején is nyitva van a legtöbb dolog.

Ami még nekünk érdekes volt (habár lehet otthon is jellemző, de mi még nem nagyon láttunk ilyet), az az autók "kidekorálása". Az elsőnél még az őszinte meghökkenés volt jellemző, azóta már megszoktuk :) Íme egy tipikus példa, szarvak, orr, minden van, habár sajnos nem saját használati tárgyat ábrázol: 

Áttérve a munkahelyi elemekre, az iroda is karácsonyi színekben pompázik: mindkét épületben áll egy-egy karácsonyfa, egy szürke hétköznap pedig megjelent egyik kollégánk egy hatalmas dobozzal, benne mindenféle karácsonyi díszekkel. Úgyhogy a monitoraim felett egy feldíszített műfenyőág (vagy valami nagyon hasonló, szakértők szerint "girland" a neve) fut, az iroda mindenféle színes díszekkel telepakolva, az asztalokon meg ilyen-olyan plüssállatok meg mindenféle mütyürök vannak. Itt pedig álljon egy válogatás ezekből - azért nagy különlegességre nem kell számítani, a karácsonyi dísz az itt is karácsonyi dísz.

Iceville

Ha már karácsony, úgy gondoltuk, elmegyünk valami igazi ünnepi dolgot megnézni. Kinéztük az IceVille nevű helyet, amiről utólag kiderült, hogy ez leginkább ez gyerekeknek szóló hely. De hát örök gyerekek vagyunk, úgyhogy végül is megérte :)

A bejáratnál egy manó fogadott (aki gondosan ügyelt arra, hogy egy pillanatra se essen ki a szerepből, minden pillanatban egyik lábáról a másikra ugrálva közlekedett), bent egy hercegnő köszöntött minket (aki miután rájött, hogy a mi csapatunkban a legfiatalabb személy is 20 év felett van, inkább a mögöttünk érkező kétgyerekes családra koncentrált). Bent lehetett találkozni az "igazi" Mikulással, közben a felesége mesét olvasott fel a várakozó gyerekeknek. Harcosabb kedvű ifjoncok "hógolyóval" dobálhatták a falon lógó rénszarvas képét, akinek ha sikerült a vörös orrát megdobni, akkor egy szarvaskiáltáshoz (legyen az akármilyen is) hasonló hang tudatta velük a sikert.

A terem közepén körhinta, óriásjátékok, kisvasút, hátul pedig DJ Elf keverte a karácsonyi slágereket. Szóval nem igazán a mi korosztályunknak szólt ez, cserébe a belépőnkért kaptunk egy teát, illetve volt egy jégkunyhó, ahol néhány jégszobor volt kiállítva. Egynek jó volt.

Persze lőttünk néhány képet, hogy legyen mit feltölteni :)

A bejárat

A Mikulás felesége épp szünetet tart

Jégkunyhó

És a jégdíszei

Ez meg már a kunyhón kívül. Habár nagyon jól néz ki, a hóhoz sajnos semmi köze 

Karácsonyi menü

A cégünknél állítólag többéves hagyomány, hogy a karácsony előtti utolsó héten a cég megvendégeli az alkalmazottakat (ami, mint kiderült, több mint 850 főt takar) egy karácsonyi ebéddel. Az ebédlő szépen feldíszítve, terítő, gyertya minden asztalon, közben karácsonyi zene szól, a háttérben az év végi parti fotói vannak kivetítve - hangulatos.

Ír kollégáim felkészítettek, hogy itt a karácsonyi menü a pulyka - sonka párosból áll, szóval ne lepődjek meg, ha az lesz. Nem lepődtem meg, azon viszont annál inkább, hogy nem aprózták el. Előételnek valami halas salátát lehetett volna enni (én inkább a levesre szavaztam), a főétel a már említett turkey + ham páros volt valami olyasmi töltelékkel, mint amit mi a töltött húsba rakunk + zöldségköret és/vagy krumpli. Nassolni meg valami piskótaszerű sütit és valamilyen gyümölcstorta-szerű dolgot lehetett, én végül ez utóbbira szavaztam.

Itt említeném meg a Christmas cracker-t, ami gyakorlatilag egy óriás szaloncukor, és 10-15-ös pakkokban árulják a boltokban. Elképzelni nem tudtuk, mi ez, mígnem a karácsonyi ebédhez mindenki kapott egyet, és kollégáim beavattak a titokba. A lényeg, hogy két ember megfogja a "cukorka" két végét, és erősen húzzák, mire a cracker "felrobban", és kihullik belőle az ajándék, ami azé lesz, akinek irányába kiesik a cucc. 

Úgyhogy gazdagabb lettem egy műanyag kisautóval, egy papírkoronával, és egy igazi angol nyelvű faviccel. Itt meg egy kép a christmas cracker-ről annak, akit érdekel.

Hát, nagyjából ennyi lett volna. Ezúton ragadnánk meg az alkalmat, hogy kellemes ünnepeket kívánjunk a hűséges olvasóközönségnek, jövőre próbálunk hasonló rendszerességgel életjelet adni magunkról, mint idén! :)