Írország kezdi megmutatni, milyen is az esős évszak: a mai napon folyamatosan 50 km/h körüli széllökések, illetve vízszintesen szakadó eső. A hétvégénk is elég esősen alakult, bár ennyire durva nem volt. Sőt, szerencsére mindkét nap úgy alakult, hogy a délelőtt pokolian esett és fújt a szél, délutánra viszont kisütött a nap és az időjárás is értékelhető lett (majdnem 15 fok).

Így aztán úgy döntöttünk, hogy a tegnap délutánt a tőlünk kicsit több mint 6 km-re fekvő Menlo Castle megnézésével töltjük. Oda-vissza 13 kilométer, így aztán kellemesen elfáradtunk, de teljes egyetértés volt abban, hogy megérte meglátogatnunk a helyet.

Az alábbi néhány képpel próbáljuk ezt bizonyítani, közte pedig néhány érdekességet olvashattok a helyről.

Az első képen a kastély "kapuja" látható, ami persze néhány száz méterrel még kintebb van, mint a kastély maga.

Bár a lentebb látható képen nem látszik, itt éppen egy kerítésen állok, és úgy mérem fel az azon túli terepet. Ahogy említettük, nincs is igazi írországi túra kerítésmászás nélkül - nekünk ezen a ponton kellett ezt megejteni. A kastély innentől még egy 150 méterre volt, a fák mögött, egy idő után már a kitaposott fűben gázolva értük el.

A kastély a folyó partján található, a google maps úgy navigált volna ide minket, hogy a folyó másik partján végigsétálunk, majd azon átúszva megnézzük a "célhelyszínt". Szerencsére nem követtük a tanácsát.

Mostantól viszont következzen maga a kastély, ami a XVI. században épült, és a várost irányító 14 család egyikének volt az otthona, amíg 1910-ben le nem égett. 

A történet szerint amíg a kastély gazdái távol voltak, a lányuk szobájában valami lángra kapott. A kislány sajnos oda is veszett a tűzvészben, a kísértethistóriák kedvelőinek pedig kiemelnénk, hogy a testét nem találták meg. 

A kastély területét mára teljesen birtokba vette a természet. Eredetileg 3 szintes volt, a második szintig egy kis kapaszkodással fel lehet jutni. Bátrak biztosan felmennek a tetejére is, mi ezt a részt kihagytuk. 

Mára leginkább tinédzserek kedvenc találkozóhelye egy kis 18 év alatti italozáshoz - ezt a néhány eldobott sörösdoboz is igazolta.

Érdekesség, hogy a helyszínen egy geoláda is található, amit mi sajnos nem találtunk meg, mondjuk nem is néztünk be minden lyukba a kastély falában. Viszont én már  tavaly óta gondolkodtam, hogy ideje lenne ezt a geocachinget elkezdeni, és most, hogy Írországba költöztünk, úgy döntöttem, itt az idő.

És búcsúzóul álljon itt még egy kép. Véleményem szerintem az eddigi egyik legjobb túránk volt, megérte rászánni az időt!