Ezen a hétvégén a "magyar központ", Tuam volt beidőzítve a meglátogatandó listába. Ez egy körülbelül 8000 fős város, 30 kilométerre Galwaytől, 2 saját katedrálissal, de ami számunkra fontosabb, magyar bolttal és magyar fodrásszal + műkörmössel, illetve elég sok magyar lakossal.

A terv az volt, hogy a 9 órási busszal kimegyünk, 10-kor megejtjük a fodrászt, utána séta a magyar boltig (4 km), majd városnézés, és késő délután irány haza. Nem nyert ...

A fő problémát az okozta, hogy éjféltől folyamatosan esik az eső. Ez azonban nem a szokásos "szakadok 10 percig, majd utána fél óráig békén hagylak titeket" családból származik. Sajnos előrejelző alkalmazásunk is megerősítette, hogy a szombat végig ilyen lesz, mi azonban bíztunk abban, hogy talán mégis téved a szoftver, és lesz valami ebből a napból.

Már csak azért is akartunk mindenképp elindulni, mert úgy gondoltuk, ha már amúgy is magyar termékeket akarunk, meg várost akarunk nézni, akkor összekötjük a kellemest a hasznossal. Én megszabadulok 2 hónapja terebélyesedő hajkoronámtól (már ahol van minek terebélyesedni ...), feleségem beszélget a műkörmös biznisz rejtelmeiről, utána pedig mehet a kirándulás. Ezen kívül, mivel itt is előre kell időpontot foglalni, nem lett volna kedves húzás, ha az első alkalommal máris egy "nem jelent meg"-cetlivel nyitunk.

Szóval bebuszoztunk az Eyre Square-re, majd vártuk a tuam-i busz indulását. Szerencsére volt kb. fél óránk, ezért benéztünk a főtéren álló plázába, ahol ugyan a kávézókon kívül még semmi nem volt nyitva, de legalább nem volt tömeg, és volt időnk megnézni a karácsonyi díszítést (vagy ami már megvan belőle).

Egyébként tényleg kezd túlzásba esni a világ. Most ért véget a Halloween, és már mindenhol karácsonyi díszek vannak. Addig még éppen 40 nap van ... na mindegy. Szépnek viszont szép.

Szóval a 9 órási busszal kimentünk, megejtettük a honfitárs-látogatást, minden rendben volt. Sajnos azonban az eső nem akart elállni, a következő célpontunk pedig Tuam másik végében volt, 4 km-rel arrébb. Persze kérdezheti a nagyvárosi, miért nem mentünk autóval, vagy miért nem szálltunk buszra: egyszerű, mert egyik sincs. Autónk még nincs, busz pedig egy 8000 lakosú városban nem működik, csak a helyközi járatok, amik körülbelül óránként járnak, jobb esetben.

Azért bátran elindultunk a főút mentén, mondván, nem lehet ez olyan rossz, ráadásul a magyar bolt kínálatára már tényleg kíváncsiak voltunk. Teljes 750 métert mentünk, amikor úgy döntöttünk, ebből így elég volt: a szarrá áztunk egy közepes kifejezés arra, hogy hogyan néztünk ki. 

Így aztán nehéz döntést kellett hoznunk: vagy kidobjuk a napot a francba, és hazajövünk, de megússzuk a további esőt; vagy továbbmegyünk, és viseljük mindenféle következményét. Mivel a Tuam - Galway között közlekedő utolsó délelőtti busz épp abban a percben indult, megkönnyítette döntésünket: a túra ugrott, cserébe megejtettük életünk első busz-leintését (tényleg megállnak akár a főúton is!), és véleményünk szerint megúsztuk a napot mindenféle súlyosabb incidens nélkül :)

A lényeg, hogy hazaértünk, kipihentük magunkat, és szerencsére a lakás tulajdonosa is megjelent, így sikerült végre megbeszélni vele a beköltözésünk óta elhúzódó dolgokat - de erről majd egy másik posztban.

Az eső azóta is folyamatosan szakad, a szél körülbelül 50 km/h-val fúj konstans jelleggel, szóval úgy gondoljuk, jó döntést hoztunk. Az viszont biztos, hogy az elmúlt napokban megismerjük az ír időjárás kevésbé kedvelt részét is ... nem rajongunk érte, ezt felesleges is lenne tagadni. Persze tudtuk, hogy lesz ilyen is, úgyhogy azért ez még nem "válóok" - legfeljebb a következő hetekre / hónapokra beltéri programokat szervezünk, felszabaduló rengeteg szabadidőnkben pedig elkezdjük nézegetni az olcsó autóhirdetéseket :)