Most, hogy már több mint 100 órája Magyarországon vagyunk, hatalmas tapasztalattal (szarkazmus) felvértezve tudjuk megírni, hogy mik azok a dolgok, amikre azt mondtuk: "de jó, hogy van!", és mik azok, amikre inkább azt: "de hiányzik!" Valójában ezeket a dolgokat már a költözés előtt elkezdtük gyűjteni, de mostanáig jutottunk el odáig, hogy egy posztba is rendezzük őket.

Már most hiányzik

Kezdjük azzal, mi az, ami már az első pár nap után látszódik, hogy hiányozni fog.

Mondjuk legyen a közlekedés az első pont. Hazatérésünk óta még csak utasként közlekedtünk, de az már most látható, hogy az autópályák és az egyéb utak közlekedése borzasztó káoszos Írország után. A magyar úton az autós kivág eléd, majd egy percig előz; kiszámíthatatlanul közlekedik; indexet nem használ (na mondjuk ez Írországban is jellemző volt); türelmetlen; üvölt az autóban. Nem is sorolom tovább.

Ha már közlekedés: a kisautónk jó lenne, ha itt lenne velünk. Kényelem, szabad mozgás ... soroljam még?

Meglepő, de az árakról is beszélni kell egy kicsit. Ha megpróbálsz egy kicsit egészségesebb dolgokat venni (Alpro, zabpehely, kölesgolyó, magvak, stb.), azt veszed észre, hogy Magyarországon legalább annyit, ha nem többet költesz ugyanazokra a termékekre, mint Írországban, ahol szinte mindig volt olyan hely, ahol ezeket akciósan megvehetted. El sem hiszem, hogy Nyugat-Európában tényleg olcsóbban tudsz megkapni bizonyos termékeket, mint itthon. A Lidlben például ugyanaz a vegyes magvakat tartalmazó csomag 2.5 euró Írországban, itthon meg 1000 forint. Pofátlanság. De például itthon a német zabpehely kevesebbe kerül, mint a magyar (és nem a low end kategóriáról beszélgetünk). Arról meg már ne is beszélünk, hogy ezek az árak az átlagfizetéshez képest mit is jelentenek ...

10 perc alatt beérni a munkába? Na még mit nem ... mondja a híres költő. Habár most még egy hónapig itthonról dolgozom (ezzel pedig nem lehet versenyezni), Budapesten egy relatíve külső kerületben fogunk majd élni, ahonnan mind a Váci úti IT negyed, mind a budai Infopark környéke legalább 40 perc ingázásra van. Persze nem panaszkodom, mi választottuk ezt a helyet, tudatosan, hiszen egy nyugis környéken van, mégis a város területén - de azért az, hogy napközben bármikor haza tudok ugrani ha jön egy csomag / szerelő / bármi egyéb, az felbecsülhetetlen.

Tényleg apróság, de szintén érdemes megjegyezni, hogy az éttermekben automatikusan, pofavágás nélkül elérhető víz még mindig nem lett sztenderd Magyarországon :( Sebaj, majdcsak alakul. 

De jó, hogy van!

És akkor most nézzük meg a másik oldalt: mi az, aminek nagyon örülünk? Ebbe a kategóriába valószínűleg sokatok számára még apróbb dolgok kerülnek be - de higgyétek el, ezek számunkra tényleg releváns és lényeges változások.

A melegvíz akkor jön, amikor megnyitom a csapot. Ha be akarok ülni egy kád vízbe, nem kell már délután 6-kor felkapcsolnom a vízmelegítést, hogy este 8-ra megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű fürdővíz termelődjön. A mosogatást sem kell 30-60 perccel hamarabb kitalálnom, mint ahogy el tudom kezdeni. Felbecsülhetetlen.

Egyik reggel korábban keltem, és sajnos nem volt itthon semmi reggelinek való - rendesen bevásárolni még nem jutottunk el. Írországban ilyenkor mit csináltál volna? Rágod a falat reggel 8-ig, mert addig egy darab bolt sincs. Itt mi történt? Lesétáltam a ház aljában található, 5.30-tól nyitva tartó kisboltba, vettem egy kakaós csigát és pár zsemlét. Hipp-hopp, kész a reggeli! Apróság? Az. Akkor veszed észre igazán a hiányát, amikor nincs? Teljes mértékben.

A rádióban zene szól! Nem szövegelés, megszakítva némi muzsikával, hanem valóban zene. Most arról ne beszéljünk, hogy a rádióban szóló zenék mekkora része gagyi (az "Add Nekem A Nyarad, Holnapra is Marad" című csodát például félig hallgattam meg, de már puszta körömmel kezdtem volna kaparni a frissen festett falat ... ez mi a szar?), de legalább zene szól. Sajnos azonban a rádiónak van még egy negatív oldala: óránként egyszer le kell némítani, amíg lemegy az MTI Hírszolgálat által összeállított 5 perc gyűlölet-propaganda, amit ebben az országban híreknek csúfolnak. Szerintem hosszú távon marad a Spotify, de legalább van alternatíva, ha kell.

Étterem: tegnapelőtt a takarítás közben a hozzánk legközelebbi étteremben ebédeltünk, amely nem a legdrágább ugyan, de a kategóriájában a kedvencünk (tésztás hely, a szegediek biztosan tudják a nevét): 11.500 forintból hatan megkajáltunk, 4 leves, 6 főétel + italok + borravaló. Ez 35 euró. Ebből Írországban ketten ettünk egy gyorséttermi kaját, két főétellel + itallal.

Tömegközlekedés: pénteken 15.30-ra volt jelenésünk olyan helyen, ahonnan nem igazán akartunk késni. Írországban hogy nézne ki az odaút? Menjünk el a 15.00-s busszal? Felejtős, ugyan 20 perc alatt beér, de úgyis késik. Akkor a 14.40-es? Persze, ha éppen indul, menjünk azzal, azzal épp oda fogunk érni. De ha nem jár, akkor 14.20-kor indulsz el - tehát 50-70 perccel a kezdés előtt. Annyi idő alatt gyalog is odaérsz.

Itthon hogy megy ez? Menjünk tutira, sétáljunk le a ház elé a villamosmegállóba 14.50-kor, 7 percen belül úgyis jön a villamos .... 20 perccel az időpont előtt ott voltunk a helyszínen! Éljen a szegedi tömegközlekedés, komolyan, aki ezt szidja, az még életében nem járt máshol!

Elmegyünk moziba / színházba / barátokkal találkozni / sétálni / geoládázni? Hogyne! Milyen idő lesz? Ne viccelj már ... ez komolyan kérdés? Nem lehet kérdés. 25 fok, kellemes meleg. De még ha nem is lenne, akkor is a tömegközlekedésnek köszönhetően szinte biztosan nem ázol ronggyá, ha be kell menned a városba.

És utoljára evezzünk el szentimentális vizekre: a saját érzése. Az, hogy a saját lakásunkban alszunk, a saját fürdőkádunkban fürdünk, stb. Tudom ezt már leírtam korábban, de ez tényleg felbecsülhetetlen. Egyébként kellett 2-3 nap, mire visszatért ez az érzés. Bennem tegnap jelent az meg először, hogy "de jó a saját helyünkön lenni". 

Igaz csak egy hónapig tart, de kiélvezzük. Aztán ismét albérletezünk egy kicsit, és legkorábban egy év múlva meglátjuk, hogyan tovább. Előljáróban csak annyit: egyáltalán nem tettünk le arról, hogy egynél több városban is saját lakásunk legyen kis hazánkban :)