Tudjuk, tudjuk, érdekesek a képek, de azért mindenki arra kíváncsi, hogy halad a hazaköltözős projekt?

Mivel most már mi is teljes sebességgel erre koncentrálunk, következzen ez. Nézzük meg, milyen teendőket kell elintézni hazaköltözés előtt, és hogy állunk ezekkel.

Munkahely

Kedves feleségemnek egyszerűbb dolga volt, jelezte, hogy augusztus végéig dolgozik, és már le is lett rendezve a dolog. Nekem ez ugye érdekesebb kérdés volt, hiszen sok opció játszott, ám mostanra minden eldőlt - és kb. semmi nem úgy alakult, mint ahogy az előző ilyen témájú posztban megírtuk.

Az gyorsan eldőlt, hogy a pesti irodából esélyem sincs dolgozni, ennek nagyon fontos céges policys okai vannak, hagyjuk is. Aztán sajnos az is eldőlt, hogy év végéig sem dolgozhatom otthonról. Ennek egyszerű oka van: ebben az országban mindenre biztosítást kell kötni. Hiszen például a céges cuccaimat még véletlenül sem lehet biztosítás nélkül elvinni. A biztosítók viszont nem hajlandók az én otthoni munkámat támogatni, úgyhogy legfeljebb egy hónapra lehetett ilyet kötni. 

Az eredmény: hazamegyünk, egy hónapig még dolgozom, majd utána vége a dalnak. Úgyhogy hivatalosan is álláskereső lettem, ne tartsátok magatokban, ha van megfelelő IT-s melótok :)

További érdekesség, hogy az egy hónap lejártával már nem kell visszajönnöm, elég egy hivatalos futárszolgálattal visszaküldenem a cuccaimat. Úgyhogy fel is mentem a legnagyobb futárcég honlapjára, és kértem egy árajánlatot. Mint kiderült, legalább 300 euróba kerülne a pakkom, úgyhogy ránéztem a repülőjegyekre is: mind a Ryanair, mind az Aer Lingus 120 euróból oda-vissza elvisz. Ha erre még rádobjuk a transzfert + a szállást, még akkor is 300 euró alatt vagyunk. Úgyhogy azt hiszem, lesz még beszélgetésem a fontos emberekkel erről :)

Szolgáltatások

Természetesen ha már költözünk, le kell mondani azokat a közüzemi dolgokat is, amelyeket itt megkötöttünk.

A legkönnyebb dolgom talán az internetszolgáltatóval volt: 30 napos bejelentési kötelezettség van, ezért a T-29. napon felhívtam őket, hogy lemondanám a csomagot. Először próbálkoztak, hogy adnak jobb feltételeket, de jeleztem, hogy hacsak nem szolgáltatnak Magyarországra is, ne is fáradjanak. Ezután könnyű dolgom volt, kb. 3 perc alatt lezártunk mindent. Háromszor is jeleztem nekik, hogy de nehogy lekapcsoljanak bármit is a hazaút előtti napon ... elvileg vették a lapot. Ha nem lesz több blogposzt, akkor viszont a gyakorlatban nem működött a tervem :)

 A gázszolgáltató már egy kicsit érdekesebb: velük is felvettem a kapcsolatot, ám ők az alábbiakat mondták: a lemondás úgy működik, hogy azon a napon, amikor kiköltözöl, akkor megadsz nekik minden adatot, óraállással és az új címemmel együtt. Majd ezek után az utolsó számlát kiküldik az új címemre. Gyanítom erről majd futni kell velük még egy kört. Amúgy is általános nézet, hogy az ír szolgáltatókkal minden rendben van, amíg nem vagy olyan problémás ügyfél, hogy időnként reklamálni mersz, vagy neadjisten szolgáltatást lemondani. Na majd meglátjuk, ne fessük az ördögöt a falra.

Habár nem közmű, de mégis fontos az autós biztosításunk lemondása. Egyrészt visszakapunk némi pénzt tőlük, másrészt pedig a bónuszunkat is szeretnénk kikérni. Mondjuk ismerve a magyar és az ír közlekedési viszonyok közti különbséget nem valószínű, hogy ezt Magyarországon elfogadják, de hát a remény hal meg utoljára. Nekik levelet kell küldeni, amiben vissza kell küldeni az autó szélvédőjére kirakott discet, és utána jön az utalás, meg a bónuszról szóló papír. Mondjuk Magyarországon erős kihívás a postán úgy feladni valamit, hogy az ne vesszen el félúton (helló magyar posta!) - reméljük az itteni kollégák jobban teljesítenek.  Állítólag a bónuszos papírt egyébként Magyarországra is kiküldik - hát majd meglátjuk.

Írunk még két-három kevésbé jelentős szolgáltatónak, a mobilszámunk lemondását pedig még el sem kezdtük, úgyhogy a Költözés előtt 2-ben ezek még biztos szóba kerülnek.

Piszkos anyagiak

Mint kiderült, külföldi bevándorlóként (migráns! migráns!) Írországot kimondottan megéri elhagyni, ha csak és szigorúan a piszkos anyagiakat nézed. Amennyiben nem dolgozol az utolsó hetekben, jogosult vagy 6 hét munkanélküli támogatásra, amelyet Magyarországra is folyósítanak - ez szolid 200 euró hetente, szóval egy magyar minimálbért bőven ki tudsz belőle hozni. Sajnos egyikőnk sem jogosult erre, ugyanis én még Magyarországról is dolgozom majd, a család másik felének pedig a bejelentett vállalkozás akadályozza meg, hogy leakassza ezt a jelentékeny összeget. Azért utánajárunk, nem-e van ennek valami trükkje.

Másrészt, a rendes, bejelentett jómunkásember itt is fizet némi nyugdíj-hozzájárulást az államnak. Mivel azonban ezt esélyed sincs kihasználni, ez a pénz - állítólag! - neked visszajár. További adóvisszatérítés jár, amiért nem egész évben vagy az országban, így az előre befizetett adóból valami visszajön. Na, hogy ezek pontosan hogyan működnek, nem tudjuk, de hamarosan megyünk az adóhivatalba, hogy majd talicskával hozzuk ki a pénzt onnan. Vagy nem. Előbbit remélem, de inkább utóbbira számítok.

Vannak még egyéb, könyvelőn keresztül elintézendő dolgok, és hát az eddig agyondicsért könyvelőnkkel kapcsolatban most néhány pozitív kommentet vissza kell vonnunk. Hiába jeleztük nekik már májusban, hogy ha szeptember elejéig nem intézik el, akkor gond lesz ... még mindig csak a maszatolás megy. Meglehetősen elégedetlen vagyok ...

Egyéb elintéznivalók

Szerencsére az albérlet lemondása jobban megy, a főbérlőnkkel simán meg lehet bármit beszélni, úgyhogy egyelőre úgy tűnik, ez problémamentesen fog lezajlani. Néhány nappal kiköltözés előtt jön, átfutja, hogy minden rendben van-e a lakással, majd a kezünkbe nyomja a 3 évvel ezelőtt lerakott 850 eurós kauciót. Tényleg gazdagemberként megyünk haza innen ...

De mivel a pénzből sosem elég (remélem akik olvasnak minket, azok már itt vannak elég ideje ahhoz, hogy ne vegyék 100%-osan komolyan ezeket a mondatokat), van néhány eladó dolgunk is. Ezektől megpróbálunk még a költözés előtt megszabadulni - ez azonban akkora móka, hogy erről külön posztot kaptok majd.

Szépen lassan megkezdjük a személyes búcsúzkodásokat is, ezt pedig összekötjük azzal, hogy kedvenc kajáldáinkba ellátogatunk még egyszer utoljára. Mondjuk ha van valami, amitől nem tartok, hogy Magyarországon nem lesz olyan jó, az a helyi konyha ... :)

Szóval van teendőnk bőven, biztos rengeteg olyan dolog van, amit intézünk, de most eszünkbe sem jutott. De lesz majd ennek a posztnak második része, majd ott megírjuk ...