El kell ismernem ... friss házasemberként nehezen vettem rá magam újra a blogposzt-írásra. Először az esküvő utáni fáradalmak, utána pedig a kellemes "végre semmit nem kell csinálnom"-érzés uralkodott el rajtam. De most újra itt vagyunk, hogy bemutassuk az észak-írországi kirándulás 2. napját. 

Úgy gondoltuk, bejelentkezünk még utoljára, mielőtt majdnem két hétre elutazunk, hogy családi állapotot változtassunk. Sportos témájú poszt - de ha valakit nem is érdekel a téma, jó kattintásvadászként cuki kutyás és cicás képeket is elhelyeztünk benne (tényleg!!!)

Mint azt említettük korábbi posztjainkban, különböző okokból idén túl nagy kirándulásra nem volt lehetőségünk. Azonban egy rokonlátogatás során úgy döntöttünk, hogy két napot eltöltünk Észak-Írországban, és bejárjuk a legnagyobb látványosságokat.

Biztosan észrevettétek, hogy két év alatt nem nagyon volt még szó az egészségügyről - például nincs még ilyen címkénk sem. Egy poszt volt készülőben, amely az ír egészségügyet mutatja be - sajnos azonban ez az írás befurakodott elé, személyes érintettség okán.

Már többször is kellett néhány napot itthonról dolgoznom megfázások, és hasonlók miatt, azonban két hete a háziorvosig is eljutottam. Mit a háziorvosig ... még az ambulanciára is. Szóval nézzük, hogy zajlik Írországban egy kezelés. Természetesen minden vélemény szigorúan a sajátom: lehet, hogy nagy általánosságban nem minden pont így történik, de én ezt tapasztaltam.

A helyi nagyvadat, a lóversenyt az előző poszt végére szántam. Sajnos azonban ismét beleestem a "szófosás" nevű betegségbe, és annak érdekében, hogy a posztok még olvasható hosszúságúak maradjanak, úgy döntöttem, ezt a részt különszedem.

Ma arról a fesztiváról lesz szó, amely 10-ből 9 helyinek a válasza arra a kérdésre, hogy melyik "A Fesztivál" a városban, amelyre érdemes idejönni? E mellett személyes friss élményeink is vannak róla, szóval talán ez egy picit személyesebb leírás lesz, mint az előző posztban taglalt események.

Azt mondják, Galway a fesztiválok városa. Persze ezt itt egy kicsit másképpen kell értelmezni, mint otthon: könnyűzenei fesztiválnak például egyáltalán nem ad otthont a város. Sőt, sör- és borfesztivált is hiába keresnénk.

Mi van helyette? Az ország egyik legnagyobb művészeti fesztiválja, SeaFest, hőlegballon-verseny, csak hogy néhányat említsek azok közül, amikről ebben a posztban szó lesz a tovább után.

Az első részben a városon belül készült képeket osztottuk meg, így most következzenek az országhatáron belül tett kimozdulások képei.

Írországban nincsen nyár, tartja a mondás. Ez persze nem igaz: erősen kell keresni, de megtalálható időnként. Most például lassan 24 órája szakad az eső. Aztán egyszercsak vége, és úgy szökik be a nyár a városba, mint Párizsba az ősz abban a bizonyos Ady-versben. Na de ennyit a művelődésről: következzen egy fényképes poszt arról, mit csinálunk idén nyáron.

Mint azt előző posztjainkból tudhatjátok, idén nincsenek nagyobb kirándulások, viszont próbálunk a környéken kisebb túrákat tenni. Persze ahhoz, hogy az ember jó időbe, érdekességekbe botoljon, nem is mindig kell messzire mennie. A városon belül is bőven található látnivaló ebben az időszakban. Az első posztunk a helyi dolgokról fog szólni, a másodikban majd jönnek a kimozdulások képei.

Amióta a LinkedIn-en beállítottam, hogy Írországban élek és dolgozom, tucatszámra jönnek a levelek mindenféle munkáról. Aki nem tudná, a LinkedIn az álláskeresők közösségi médiája: feltöltheted a CV-det, profilodat, megadhatod mihez értesz, az ismerőseid értékelhetnek, stb.

Ennek megfelelően ez a portál a fő vadászterülete a fejvadászoknak is. Persze közöttük is vannak tehetségesek és kevésbé tehetségesek. Ez utóbbiak levelein általában jót szoktam mulatni, de néha el kell ismerni, hogy képesek felidegesíteni az embert azzal, hogy látványosan fogalmuk sincs arról, mit is csinálok, és ez mennyire nem áll összhangban azzal, amire ők próbálnak meg rávenni. Úgy döntöttem, szentelek ennek egy posztot, és megmutatom néhány tipikus példáját annak, hogy hogyan NE vedd fel a kapcsolatot egy melóval kapcsolatban a jelölteddel.

Mivel ez a blog elsősorban még mindig az ismerősöknek szól, így kaptunk egy-két jogos észrevételt, miszerint mostanában kevesebb az "énposzt". Szóval most következzen egy összefoglaló az elmúlt hónapokról, és arról, hogy mi is történik velünk.