Ez életünk legdrágább posztja: az utolsó napra potom 23 dollárért megvásárolt wifi segítségével készült. Olcsóság van.

Épp valahol Martinique és a Dominikai Közösség között hajózunk, és várunk a nap beindulására. Illetve miről beszélek: ma egész nap a tengeren vagyunk, úgyhogy a medence körüli székek fele már most foglalt. Ezt a mondatot helyi idő szerint 8.19kor pötyögöm.

Fantasztikus, hogy ezen a hajón 10 percre nem hagynak unatkozni. Megnyertük a karibi országokat vaktérképről beazonosító kvízt, és ezen kívül is játszottunk még vagy 5 másik kvízben. Néztünk csillagokat az egyik itteni nagykutyával, nyertünk masszázst 250 dollár értékben (na ki volt az első napi tombola szerencsés nyertese? :)), ezüstérmet nyertünk a 3x3 kosárlabda bajnokságban (na jó  3 csapatból :)  - de alkalmi csapatunkat csak egy igazi amerikai team tudta legyűrni, majdnem minden este színházi előadást néztünk (stand-up, énekes produkciók, tangó táncest, egy spanyol életművész előadása, stb.), pingpongoztunk, és megnéztünk még 4-5 egyéb nagyon fun játékot, többek között egy kedvenc gólyatábori időket idéző vetélkedőt. De a kedvencem a scavenger hunt volt, amiben a hajón dolgozó 44 ország egy-egy alkalmazottját kellett fellelni, és aláírást begyűjteni tőle. Persze Magyarország nem volt köztük, de mi ennek ellenére találtunk magyar alkalmazottat! Ma délután 2-kor eredményhirdetés, izgatottan várjuk :) 

És persze degeszre zabáltuk magunkat, viszont cserébe ledolgoztuk azt a hajó edzőtermében - itt jegyezném meg, hogy az imbolygó hajón történő szabadsúlyos edzés szerintem állandó kabaréprogram lehetne a tévében. 

És ez még csak a hajó volt. Az amerikai Virgin szigeteken libegőztünk a világ egyik legszebb kilátásáért, és NatGeo top10 strandoltunk. St. Kittsen szigettúrán voltunk, ahol többek között trópusi botanikus kertet és angol/spanyol erődöt is láttunk. Antiguán fehér homokos strandon fürödtünk. St. Lucián sárfürdőt vettünk, hogy aztán egy vízesés alatt legyen lehetőségünk lemosni azt magunkról. Barbadoson pedig 50 méter mélyre ereszkedtünk egy tengeralattjárón, hogy halakat, rájákat, és elsüllyesztett hajót nézzünk meg. 

Életünk legnagyobb élménye ez a 10 nap? Nem is kérdés! Az angol "time of our lives" kifejezés tökéletesen illik ide. Még sok blogposzt fog születni ezekről a napokról. Ám egyszer mindennek vége szakad, így holnap irány haza. Úgyhogy az utolsó kb. 24 órát még megnyomjuk. Most megyünk is, hamarosan kezdődik a hasasugró-verseny a medencénél :) 

Legközelebb már ismét Galway-ból jelentkezünk!