Na, a mai poszt biztosan tartalmazni fog néhány olyan dolgot, amit még nem láttatok itt a blogon. Az előző posztban megírtuk, hogy jön a hideg, de hogy őszinték legyünk, nem vettük túl komolyan. Pedig tényleg megjött. Nem is akárhogy.

Bizony, Írországnak a következő napokban hatalmas drámával kell szembenéznie: ma éjszaka akár -2 fok is lehet nálunk, holnapra pedig -4-et ígérnek! 

Na ez az a pont, ahol az egyszeri magyarországi olvasó felröhög, és azt mondja: "na hagyjál már békén". Azonban a helyiek szemében ez az időjárás tényleg komoly fenyegetést hordoz magában.

Kimerítő elemzéseink (értsd: megnézzük melyik posztot hányan nyitották meg) azt mutatják, hogy azokat a sport-specifikus posztokat olvassák a legkevesebben, amelyet nem kap fel egy-egy ismertebb blog. Minket ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy időről-időre tudósítsunk egy-két helyi sporteseményről. A célom az, hogy amíg Írországban vagyok, ellátogassak az itteni sportok mindegyikének legalább egy-egy mérkőzésére. Ezúttal a rögbi volt a soros (érted, soros ...).

Ez az írás eredetileg a januári összefoglalóba került volna be, ám végül olyan hosszú lett, hogy úgy gondoltam, külön posztot kap. Szóval sokan kérdezgették ismerőseink közül: hogy is volt ez a lopás? Hát beszéljünk róla.

Na, hát akkor következzen egy felhozó poszt azoknak, akiket érdekel, mi történik velünk mostanában. El kell ismerni, a januárunk nem éppen úgy sült el, ahogy szerettük volna. Voltak ebben várt, és váratlan kellemetlenségek is: munkahelyváltás, műtét, stb. Mi kell még? A lopásról ezúttal nem lesz szó, az majd talán kap egy külön posztot - még meglátjuk.

A januárunk elég sűrűre sikerült, erről majd lesz külön poszt is - többek között otthon is jártunk. Valahogy az utóbbi időben a szokottnál többször is felmerült az, hogy "dehát csak 3 óra a repülőút", meg hogy "a fapados olcsó" úgyhogy most megosztjuk gondolatainkat arról, mennyi is az a 3 óra valójában, és mennyire olcsó is az a fapad.

Több posztnál is megtettük, most is kiemeljük, hogy még véletlenül sem panaszkodni szeretnénk. Mi választottuk ezt a helyet, és már költözéskor is tudtuk, hogy egy utazás nem csak a repülésből áll. De mivel ez egy külföldön élő magyar pár blogja :), talán másoknak is jó lehet tisztán látni, hogy valójában mi történik egy olyan napunkon, amikor szolid 2300 kilométert megteszünk. Időt és pénzt is vizsgálunk, szóval vigyázat, a poszt számokat tartalmaz.

Lassan egy éve volt, hogy elkészült a kis árhatározó 1, amelyben az írországi és a magyarországi fizetéseket vetettük össze.

Azóta sokszor megígértük már, hogy jön a folytatás az árakról ... mostanra úgy néz ki, meg is született. Fogtunk néhány terméket, egy jól ismert áruházláncot, és összehasonlítottuk az áraikat. Reméljük megérte várni!

Update, 2018. május 25:

Elkészült a "trilógia" zárórésze is, amelyben a lakhatás, és az egyéb termékek, szolgáltatások árait hasonlítjuk össze. A posztért kattints ide!

Nászútra készülünk. Tavaly az esküvő utáni egyéb bokros teendőink miatt már nem volt erre lehetőségünk, viszont idén úgy döntöttünk, ez lesz az év fő eseménye. Valami egzotikusra vágytunk, szeretnénk tényleg emlékezetessé tenni az utat.

Így aztán lefoglaltuk az utat, és belevágtunk a tervezésbe. Az előkészületek (legalább) két posztban lesznek összefoglalva, ez a poszt a körülbelül a mai napig tartó időszakot öleli fel. Mostanában úgyis túl sokszor vádoltak meg azzal, hogy nem tervezek eléggé előre ... itt volt hát az ideje :) A nászútig ugyanis még körülbelül 2.5 hónap van hátra. 

Szóval ha esetleg valaki megkérdezné, miért nem halad az "Írország Vs Magyarország - Árak és megélhetés" posztunk ... hát azért, mert Tibi folyamatosan karib-tengeri szigetekről + óceánjáró hajókról készült képeket nézeget, és közben a leesett állát szedegeti össze.

Akik rendszeresen olvassák blogunkat, azok számára nem lehet meglepetés: Írországban bizony esik, mégpedig igen sokat. Tegnap és ma viszont ismét olyat kaptunk, amire amióta itt vagyunk, még kevéssé volt példa. Úgyhogy az alábbiakban egy összefoglaló után képek és videók innen-onnan.

Az előző rész tartalmából: tavaly december 28-án kisebb huzavona után tulajdonosai lettünk egy Nissan Micra-nak, amely életünk első saját autójaként ennek megfelelő megbecsülést is kap.

Az előző posztot ott hagytuk abba, hogy a vásárlás után "már csak annyi dolgunk volt, hogy megkössük a biztosítást, befizessük a road taxot, megnézessük az autót egy szerelővel, és elkezdjük használni az autót." Vegyük fel itt a fonalat, megpróbálunk felvillantani néhány érdekességet az első évből.