Munkahelyi (v)iszonyok

Az első nap azt mondta az itteni projektmenedzserem, hogy az első 6 hétben nem tehetsz fel hülye kérdést. Hát, nekem most telt le a hatodik hetem, úgy érzem ez idő alatt nagyjából sikerült kiismernem az alapokat, ezért most következzen néhány érdekesség arról, hogyan néz ki itt egy átlagos nap / hét / hónap. Valószínűleg ez a poszt az informatikusokat fogja jobban lázba hozni, igyekszem majd némi magyarázatot mellékelni a szakzsargon mellé.

Informatikus-magyar szótár

Kezdésként nézzünk néhány szakkifejezést. Manapság a legtöbb cég valamilyen agilis módszertannal dolgozik, ez itt sincs másként. Néhány fontos kulcsszó:

  1. sprint: néhány hetes időszak, amikor a csapat egy (jobb esetben) önmaga által meghatározott mennyiségű funkcionalitást lefejleszt
  2. stand-up: napi meeting, ahol elmondod, mit csináltál tegnap, mit fogsz csinálni ma, és akadályoz-e valami a munkavégzésben - persze azon kívül, hogy nincs kedved dolgozni
  3. planning: minden sprint elején zajlik, itt dönti el a csapat, hogy mit fejlesztenek le
  4. retrospective: minden sprint végén zajlik, végigmegyünk azon, mi ment jól az elmúlt hetekben, mi ment rosszul, és min lehetne változtatni
  5. demo: amikor bemutatod a sprint végén a menedzsmentnek, hogy mit csináltál
  6. release: ez változó, hogy éppen mikor van, de nagyjából ez azt jelenti, amikor a fejlesztésed élesbe megy, és láthatóvá válik azok számára, akiknek szánod

Természetesen minden valamirevaló menedzsment arra törekszik, hogy minél gyakrabban legyen release, és hogy a sprintek minél rövidebbek legyenek. További fontos tényező, hogy a csapat által reálisan megcsinálható mennyiségen túl lehetőleg még legalább 2-3 dolog ott legyen a feladatlistában: így biztosíthatjuk, hogy programozóinkat a napi 8 órányi munkaidőn túl még legalább 1-2 órányi teendővel elláthatjuk (értsd: túlóra).

Mindez a gyakorlatban

Kezdjük azzal az általános gyakorlattal, hogy itt ha 10 órára van kiírva meetinged, akkor 10.05 előtt ne nagyon számolj annak elkezdésével. Egyszerűen az általános ír mentalitás itt is megvan, sehova nem rohanunk - ennek megfelelően néhány perces késésre simán kell számítani. 

Én egyik héten 13.00-kor prezentáltam a csapatnak, 12.58-kor egyedül voltam a szobában, egészre megjöttek ketten, és amikor 10 körül összejöttünk, és elkezdtem, még utána is beestek ketten. Ennek megfelelően a meetingek vége is eléggé kiszámíthatatlan, ami mondjuk egy 17.00-kor kezdődő, eredetileg 30 perces session esetén elég kellemetlen tud lenni.

Ja igen, van olyan szoba, ahol a kivetítő a plafonról lóg le. Egyetlen kis probléma van ezzel, az, hogy nincs hozzá távirányító - úgyhogy az asztalon lévő cipőnyomon itt nem nagyon lepődöm meg. Ez mondjuk nem túl barátságos. Egyébként a szobák ír származású írókról vannak elnevezve, benn egy kis tábla az író életének fő részleteiről - szóval ha nagyon unatkozol, még művelődni is lehet :)

A napi munkarendről: a hivatalos munkaidő 8.30-17.30 (kivéve pénteken, amikor 15.30). Én inkább a korán érkező, korán távozó típus vagyok, ezért meg is kérdeztem, járhatnék-e nyolcra. Mondták, hogy mivel a többség 9-re jár, ezért a 8 óra elég korai, szóval maradjunk inkább a 8.30, 9.00-s érkezésnél. 

Egyébként reggel 9 körül bejelentkezés, email-olvasás, utána egy kávé (már aki kávézik ugye), kis beszélgetés, 10-kor stand-up, utána már dolgozhatunk is. Persze mindez akkor, ha semmi sürgős nincs. Ha van, akkor azért az "opcionális" tevékenységek többsége itt is kimarad. Délelőtt még egy szünet, 13.00 körül ebéd, majd egészségügyi séta, aztán délután még egy szünet (ami alatt egy 15-20 perces távollétet kell érteni). Aztán a munkamennyiség függvényében 6 előtt / után irány haza.

További érdekesség, hogy napi 6 órával számolunk. Azaz ha valamivel úgy számolsz, hogy egy nap alatt lesz kész, akkor 6 órát becsülsz rá. Persze tudom én, ez máshol is így működik nemhivatalosan (aztán valahogy mindig 8 óra konvertálódik át egy napra), viszont most először látom ezt élesben is alkalmazni.

De 8 órát töltesz az irodában: mi a maradék idő? Egyéb meetingek, megbeszélések, szünetek, tehát a nem produktív idő. Felismerték, hogy napi 8 órát úgysem dolgozol, érdemesebb inkább 6-al számolni, azt a hatot viszont tényleg munkával töltsd el. 

A nem produktív időre egy példa: a napi stand-upra általában 20 perc van szánva, viszont a végén mindig megbeszélünk még 1-2 olyan dolgot, ami mindenki számára fontos lehet, szóval ez simán el tud húzódni 30-40 percre is akár. Ez persze akkor nagyon nem jó, amikor számodra valami kevésbé érdekes dologról van szó (még ha mások úgy is gondolják, hogy neked is érdekes ez), és közben neked sürgősnek hívott feladatod lenne. Viszont így cserébe tényleg minden meg van beszélve ott helyben, utána napközben nem szükséges a fél csapatot összerántani 1-1 téma átbeszéléséhez.

Egyébként a szüneteket elég komolyan veszik, a napi 2x15 perc + az 1 óra ebédszünet tényleg be van tartva. Érdekesség, hogy a december végi repülőt úgy szeretném elérni haza, hogy napközben eljövök a cégtől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 5 órát dolgoznék ebédszünet nélkül, és úgy mennék el a melóból. Írtam is a HR-nek (mert ezt rajtuk keresztül kell intézni), hogy akkor én 3 órát majd ledolgoznék. Visszaírtak, hogy ácsi, ez az XY törvény értelmében nem így megy: ha 5 órát dolgozol, akkor abban legalább egy 15 perces szünetnek kell lennie. Szóval ez valójában 5 óra 15 perc, és csak 2 óra 45 percet kell ledolgozni. Elég kifacsart logika, de úgy voltam vele, én aztán nem vitázom, ha kevesebbet kell dolgozni, ám legyen :)

Persze a fentiek alapján lehet azt mondani, hogy milyen lazaság van. Hát, lehet. De a lazaság ellenére a munka valahogy mindig készen van, nincsenek csúszások. És még azt sem mondanám, hogy túlbecsüljük a dolgokat, tehát azért nagyjából ki van számolva az időd. Na meg ha meló van, akkor tényleg meló van: sokkal kisebb mennyiségben látom a youtube, facebook, gmail, egyéb hírportálok előfordulását a monitorokon, mint otthon. 

És ha már lazaság: szerencsére a projekten azt az elvet követjük, hogy bizonyos időszakonként legyen egy "köztes" hét, amikor az embereknek van idejük rendbe szedni azt, amit a korábbi hetekben nem sikerült, vagy valami olyanon dolgozni, ami egy kis utánajárást igényel, de a rövid határidők mellett ez nem tartható. Egyelőre úgy gondolom, szeretni fogom ezt a megoldást. Aztán láttam én már olyan projektet, ahol valami hasonló volt hivatalosan, de az első ilyen hét végén gyorsan ki is dobták a fenébe ezt a módszert, mondván, sietni kell, nincs erre idő ... kiváló gondolat volt.

Az emberi oldala

Ez egy baromi fontos elem az itteni munkakultúrában, legalábbis én úgy látom, nálunk ez a csapaton belül nagyon megy. Csak egy példa: a retrospektív meetingen tipikus elem a pozitív szekcióban a "thank you", amikor valakinek megköszönöd, hogy kisegített valamiben, átadott valamilyen tudást, stb. Apróság, de szerintem ez mindenkinek jólesik, és számít.

Persze nem azt mondom, hogy itt nincsenek olyan emberek, akik nem túlságosan szívelik egymást. De épp valamelyik nap történt, hogy két srác eléggé összekapott egy megoldáson, aztán a retrospektíven az egyik mégis megköszönte a másiknak, hogy kisegítette. Persze lehet, hogy előtte - utána elhordta mindennek, nem tudom, ez már legyen az ő problémájuk :)

De szintén pozitív az alábbi dolog: a demón egy-egy funkciót egy ember mutat be a menedzsmentnek, pedig az adott funkción általában többen is dolgoznak. Itt általában úgy kezdi a demót mindenki, hogy kiemeli, hogy ki más dolgozott még azon a funkción. Persze a korrektség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez időnként otthon is megvolt - de itt látványosan feltűnt, hogy ez az egyik első dolga a többségnek, hogy ezt kiemeli. De gondolkodhatunk a másik oldalról is: ha valami balul sül el, mindenki tudni fogja, hogy nem egy ember szúrta el, hanem közösen, többen is :)

És a hülye kérések

Egyelőre 6 hét eltelt, rengeteg kérdésem volt, ami szerintem normális. Eddig mindenki nagyon kedves, segítőkész. Ebben mondjuk szerencsére nincs változás Magyarországhoz képest - legalábbis ahol én dolgoztam, ott az újak (szerintem) elég segítséget kaptak. Aztán hogy mi lesz hétfőtől, majd meglátjuk - remélem nem teszik ki a többiek a "túl vagyunk a hat héten, mostantól oldd meg magad"-táblát :) Cserébe úgy gondolom, ez idő alatt magamra szedtem néhány olyan dolgot, amiben talán én is fogok tudni segíteni nekik.

Címkék: munka