Vigyázat! Felhívnám figyelmét a mélyen tisztelt erősebbik nemnek, hogy haszontalan információk következhetnek, melyek káros hatással lehetnek idegrendszerére.

Szóval nem is tudom hol kezdjem. Persze-persze, tudom az elején ... nos, ez a bejegyzés azért íródott, hogy azokról az apróságokról is szó essék, amit inkább mi nők veszünk észre, tapasztalunk meg.

Shopping

Otthon is egyre közkedveltebbek az ún. eurós/százas boltok, ez itt sincs másképp, azzal a különbséggel, hogy itt nagyobb a választék és rengeteg hasznos dolgot lehet beszerezni, míg szerintem az otthoniakban több volt a haszontalan mütyür. Emlékszem például otthon milyen sokat kutattam az ajtóra tehető akasztó után, itt pedig már legalább négy különféle üzletben is láttam. Vagy, hogy egy másik konkrétumot mondjak, a bőröndre rakható lakattal is ugyanígy jártunk. Sőt égen-földön kerestünk szekrénybe akasztható ruharendezőt, és legfeljebb a dublini Ikeaból tudtunk volna rendelni a házhoz szállítással nem éppen olcsón, de ekkor is megmentett minket a felesleges pénzköltéstől az említett üzlet. Szóval ragozhatnám a dolgot, de szégyen vagy nem szégyen nagyon szeretek hetente egyszer benézni a felsoroltak egyikébe legalább: Dealz, EuroGiant, Mr. Price.
Először nagyon szokatlan volt, hogy errefelé egy üzlethelyiségben van a drogéria és a patika, aztán persze, mint sok mást, ezt is megszoktuk. Egyik ilyen bevált hely a Boots.
Aztán azt is meg kell hagyni, hogy itt egész szívesen megyek a Tescoba, pedig többségetek tudja, hogy otthon mennyire nem kedveltem és nem tartottam jónak az ott forgalmazott árukat. Egyébként az élelmiszerek és háztartási dolgok nagy részét itt is az Aldi, Lidl, Tesco hármasban szerezzük be, az itteni hentesek nem nyerték el a szimpátiámat, rengeteg az előrecsomagolt hús és kevésbé található náluk ott helyben szeletelhető husi, túlzottan is hasonlít a kínálatuk a multikéhoz.
Ruházatra egyelőre kevésbé költünk, de a Penney's egy szimpatikus üzletnek tűnik, bár márka őrülteknek nem javasoljuk.
Jön a kedvencem: én a kis kreatív-alkotó őrült naná, hogy az ilyen helyekre imádok járni (na jó a körmösbolt után), szóval a favorit a Woodie's és a Home Store, ha úgy adódik, ki ne hagyjátok!

Főzés

No igen, ez sem mindig olyan egyszerű. Először is nem akartam hinni a szememnek, hogy nekem ezzel az özönvíz előtti micsodával kell majd szeretett étkeinket készítenem.
Igen, jelentem ez a teljesen letakarított alapállapota a kedves kis tűzhelynek. Mert azért azt meg kell hagyni, hogy tud valamit az öreglány, ilyen finomságok készülnek vele: 

Az itt kapható alapanyagok terén is volt mihez alkalmazkodnunk: azt hiszem többször írtunk arról, hogy mi az ami nincs, de egyrészt próbáljuk megszokni, másrészt vagy találunk helyettesítő terméket vagy megtanuljuk nélkülözni. Egyik ilyen a zeller gumó, ezt ugyanis errefelé nem ismerik, viszont helyette van szárzellerük, ami tökéletes mása az otthoninak. Talán nem említettük még, hogy levestésztát és hűtős élesztőt is a lengyel boltban érdemes keresni. További érdekesség a 18-as kiszerelésű tojás, a 25 kg-os só, a legalább 6 féle krumpli, a temérdek félkész étek, illetve az egész sornyi kenyérkínálat. Valamint egészen más íze van a bolognai szósznak, a sajtoknak, a tejfölnek. A húsok nagyjából ugyanazok, csak itt közkedveltebb a birka és a marhahús. Egyébként sokan kérdeztétek már, hogy ettünk-e valami finom ír különlegességet? Az a helyzet, hogy nem igazán van kimondott ír étel (vagy csak jól titkolják), egyedül az irish breakfast-öt láttuk, amit tervezünk is kipróbálni, ez sült kolbászból, baconból, tojásból, black és white puddingból (állítólag hasonló a hurkához), és toastból áll.

 Egyéb furcsaságok, élmények

Azt már megannyi filmben láthattuk, hogy a mosógép inkább a konyhában van, mint a fürdőszobában, de azért legalább egy konnektort tehettek volna be a fürdőbe is. A kapcsolókkal is időnként jót bénázok, mert miért is ne, fordítva működnek, ha felfelé nyomom, akkor kapcsolódik le a lámpa. A másik jópofa dolog a fali konnektorokon lévő kapcsoló, rendszeresen megszívatjuk magunkat azzal, hogy elfelejtjük felkapcsolni, mikor bedugunk egy eszközt és persze nagyot nézünk, mikor például a laptop egyszer csak kikapcsol.
És végre azt is megtudhattam, hogy mire jó a hátizsákokon lévő csat... tudjátok, amit elöl a mellkason lehet bekapcsolni. Én ugyanis még soha nem használtam és magunk közt szólva nem is annyira értettem minek az oda. De mindig tanul az ember valamit, a két héttel ezelőtti "isteni" időjárásban, amikor a közel 60-70 km/h szél hagyján hogy a táskát lefújta a vállamról, de még majdnem engem is eltérített, na ekkor fedeztem fel, hogy mennyire hasznos is az a csat.
A következő feltűnő és szokatlan dolog az iskolások egyenruhája volt. Nekem személy szerint kevésbé tetszik, de egy Au pair-ként dolgozó ismerős mesélte, hogy nagyon hasznos abból a szempontból, hogy reggelente nincs nyafi, hogy mit akar húzni a gyerek, az egyenruhát kell felvenni, és nincs apelláta.
Ami még az elején feltűnt, hogy milyen illedelmesek itt az emberek, ha a boltban olyan polcról akarok levenni valamit, ahol éppen árut pakolnak, akkor a személyzet mondja rögtön, hogy sorry, és nem nekem kell a bocsánatáért esedeznem, amiért ilyen szörnyűséges dologra vetemedtem. Aztán a buszra felszállás is egészen másképp működik, mint otthon. Nincs túródás, szorongás, szitkozódás. Szépen beállnak az emberek libasorba és nem ritka, hogy még a nagypapa korú férfiak is előre akarnak engedni, hát ne vicceljünk már. Persze nem mondom, hogy amikor a kisiskolás gyerkőcök teszik ki a buszozók nagyobb részét, akkor is így van, de hát ennyi belefér. :)

Csajos szösszenetek és az elmaradhatatlan osztás

Tényleg úgy van, mint ahogy hallottuk, általában elmondható, hogy a lányok iszonyú sok sminket kennek magukra, tényleg az a tipikus vakolat, emellé haragban vannak a fésűvel, vagy csak lemaradtam róla, hogy a térdnél szakadt farmer mellett a kócos, agyon lakkozott haj az új trendi. Persze egy egy szeles nap után én sem nézhetek ki túl rendezetten. :)
Álljon itt egy példa arra, hogy ízlések és pofonok: (azt hiszem ez olyan, mint a nyári szandál+zokni látvány)

A másik, amit értetlenkedve szemlélek, a rengeteg körömre ragasztható mintázott TIP. Hát értem én, hogy Do It Yourself meg egyebek, de könyörgöm ez már tini koromban is elavultnak számított. Na jó lehet, hogy a személyes felháborodás is szól belőlem, hiszen ne vegyék már el a kenyerem. :)
És a fekete leves: ellent kell mondanom az előbbiekben elkiabált udvariasságnak, ugyanis pont az elmúlt hétvégén csaptunk egy plázázós délelőttöt és majd eldobtam az agyam, hogy mennyire nincsenek egymásra tekintettel a vásárlók. Nem számít, ha éppen egy terméket nézegetsz, keresztül nyúlnak rajtad, mert ő is épp azt akarja kézbe venni, neked tolja a bevásárlókocsit, vagy épp a kassza előtt, míg a szalag mellett állsz, lök rajtad egy "finomat" mert neki most rohanhatnékja van és sorryt esze ágában sincs mondani. Na szóval vannak ilyenek is...

Azt hiszem sikerült mindent leírnom nektek, ami bennem érlelődött egy ideje. Remélem tetszett, jelentkezem még, ha lesznek hasonló élményeim.
Addig is tessék szorgalmasan látogatni az oldalt, hátha találtok új csemegézni valót. És szívesen vesszük ám a visszajelzéseket, akár itt hozzászólhattok; kérdezhettek, akár privátban küldhettek feedbacket!

És hogy pozitívan zárjam az irományomat:
Imádom, hogy a viszonylag kevés napsütés ellenére is gyönyörű virágok nőnek errefelé.

Csók, puszi, pá
Mrs. Maszat :)