Az előző rész tartalmából: beszéltünk a rögbiről és a kelta fociról, mint a sziget talán két legismertebb labdajátékáról. Ma még egy ír sport kerül terítékre, és persze az elmaradhatatlan foci - na meg kitekintünk egy kicsit a kontinentális Európában játszott labdajátékokra, és itteni ismertségükre.

Még egy szó a rögbiről

Az előző posztban említettem a hat nemzet tornáját, amelyet az itteniek nagyon szerettek volna megnyerni: hát ez nem jött össze, bár csak magukat okolhatják. A negyedik körben ugyanis kikaptak Wales-ben, és mivel Anglia győzött, így az utolsó forduló ír - angol meccsétől függetlenül az angolok már győztek is. Azért az utolsó körben az még jól elverték az angolokat, de ez csak átmeneti örömet okozott, a végső győzelemhez nem volt elég.

Egy sportújság szerint volt némi walesi "dilemma": nyerjenek, és ezáltal hozzásegítsék az általuk is hőn szeretett angolokat a győzelemhez; vagy kapjanak ki, amivel viszont kiesnének a világranglista top8 csapata közül, ami a következő világeseményen nehezebb sorsolást eredményezett volna.

Na de, hagyjuk is ezt, térjünk át a mai sportágakra:

Hurling

Már a sportág neve is kiváló: az első négy betűből egyet kicserélve már meg is kapjuk a "hurt" szót, ami a beszédes "fájdalom" jelentéssel bír. Persze valójában a sportág nem erről kapta a nevét.

Egyébként ez az egyik legősibb kelta sport, állítólag már időszámításunk előttről is vannak feljegyzések arról, hogy játszották a játékot. Mivel tradicionális ír sport, ezért ezt is a GAA égisze alatt futtatják. Legutóbb ebben vétettem egy kis hibát, azt hittem, a GAA csak a kelta futball szövetsége, de azóta helyiek felvilágosítottak, hogy az összes ír sportágat ez a szövetség fogja össze. Kicsit nyilván többet kell gugliznom egy-egy poszt előtt.

Egybehangzó állítások szerint ez a leggyorsabb, füvön játszott sport. A játék fontos eleme a hurley-nek nevezett bot, amelynek segítségével a játékosoknak az ellenfél kapujába kell jutatni a labdát, aminek a nevét harmadjára sem sikerült megjegyeznem, úgyhogy nem írom le. 

Az ütőről és a labdáról itt egy wikiről lopott kép az érdekelődőknek:

Ehhez hozzá kell tennem egy személyes élményt: amikor először láttam egy csapat tinédzsert ilyen bottal a kezükben jönni velem szemben a külvárosban, kicsit meghűlt a vér az ereimben. Mára szerencsére már tudom, hogy csak edzésre mentek :) Egyébként a helyi kissrácok közül sokan a focilabda falnak rugdosása helyett fognak egy ütőt és egy labdát, és inkább ez utóbbit ütögetik a falnak. 

Mit kell tudni a játékról? A kapu alapvetően megegyezik az ír futballban használttal. Ez elég gazdaságossá tudja tenni a dolgokat, gyakorlatilag amatőr szinten egy pályán négyféle sportot lehet játszani: rugby, futball, kelta futball, hurling. Profi szinten azért ez nem így megy, ha jól tudom a kapuk mérete különbözik sportáganként. A pontozás is nagyon hasonlít az ír futballhoz: amennyiben a labdát a kapu felső részébe juttatják, azért 1 pont jár. Amennyiben gólt lőnek a kapu alsó részébe, azért 3 pont jár. Természetesen kapus itt is van.

A labda cipelése is hasonló a kelta futballhoz, a különbség annyi, hogy itt az ököllel való ütés helyett az ütővel kell megütni a labdát 3-4 lépés után. Érdekesség még, hogy az ütő végére feltett, és ott pattogtatott labdával akárhány lépést lehet megtenni, ekkor mentesülnek az előbbi szabály alól. Jó egyensúly-érzékűek előnyben. Van még néhány érdekes szabály (például a földről csak ütővel lehet felszedni a labdát, pontot csak ütővel lehet szerezni, de a labdát rúgni is lehet, és kézzel le is szedhető a levegőből), az érdeklődők itt találnak egy három perces szabályismertetőt.

Egy mérkőzés a szinttől és a ligától függően 50, 60, vagy 70 perc lehet. Természetesen itt is az győz, aki több pontot szerez. Tudom, hogy ezt már az előző posztban is sokszor elsütöttem, de ez tényleg az egyik legkeményebb sport. A felsőtesttel való ütközés bármilyen formája teljesen szabályos, védőfelszerelés pedig nincs. 2010-ben kötelező jelleggel bevezették a műanyag (!!!) védősisak viselését - túl sok volt a fejsérülés, ekkor tették be a szabálykönyvbe ezt a pontot. Komoly védelem.

Hogyan zajlik a versenyeztetés? Például a rögbiben láttuk, hogy a megyéknek saját csapatai vannak, és azok mérkőznek meg egymással egy nemzetközi ligában. Jelen esetben a megyei bajnokságok legjobb csapatai jutnak el az országos szintre. Itt is elég összetett a rendszer, érdemes ezt a lebonyolítást megnézni - például van két csapat, akik csak az elődöntőben csatlakoznak be. Komoly kiemelési rendszer.  Ja, és a döntőt természetesen itt is az előző posztban már bemutatott Croke Park-ban rendezik, akkora rá az érdeklődés.

Létezik még egy Európai Hurling Bajnokság is, amelyben az összes többi ország méri össze erejét. Az interneten fellelt információk alapján ez inkább egy jó hangulatú, félamatőr verseny, semmint egy véresen komoly küzdelem. Persze ha valakinek van belső infoja, ne habozzon megosztani. Magyarországon egyébként van egy budapesti központú hurling csapat, ha valaki kedvet kapott ehhez a kiváló sportághoz :)

Végül még két információ: a sportág semmiképp sem összekeverendő a curling-gel, amelyet jégen játszanak! Valamint ha valaki úgy gondolná, hogy na ez aztán az igazi férfias sport, annak kedvéért megjegyezném, hogy a létezik női változata, amely camogie névre hallgat.

Labdarúgás

Az ír labdarúgás erejéről mindent elmond, hogy az itteni liga azon kevesek egyike, amelyeknek csapatai ellen egy magyar klub nem teljes esélytelenséggel lépne pályára egy BL- vagy EL-selejtezőn (habár láttunk mi már például Vaduz, meg Partizani Tirana ellen elhullani legjobbjainkat).

A bajnokság nevében hajaz az angol ligára (Premier League), aztán vége is a hasonlóságoknak. Ez egy inkább félamatőr liga, a legtöbb játékos dolgozik munka mellett. Egy tavaly novemberi cikk szerint a játékosok 60%-ának van másodállása. Ezen kívül, a játékosok top 1%-a keres csak az ír ligában havi nettó 3775-7550 euró között (tájékoztatásul: ennek az alját vezető szoftverfejlesztő bőven megkeresi havonta), és a játékosok több, mint fele keres 565-1880 euró között havonta (ez nem feltétlenül éri el a minimálbért).

A másodállások közül kiemelték például a taxisofőrséget, azt ugyanis össze lehet egyeztetni az edzésekkel, és a meccsekkel. Szóval a foci itt tényleg nem arra van, hogy havi milliókat vegyenek fel a nulla teljesítményért. Egy szerződést átlagosan egy szezonra kötnek meg, annyira nem stabil jelenleg a futball helyzete. Hazánkfiáról jelenleg nem tudok az itteni első ligában, amúgy is a srácok 90%-a ír nemzetiségű.

Update, 14/08/2017: Van már hazánkfia az ír első osztályban, nem is messze tőlünk. Berki Péter, az otthon jobbára másodosztályban futballozó támadó a Limerick FC-be igazolt. Bővebben itt.

Még néhány érdekesség:

• Az első liga csapatai között a legnagyobb stadion 8,000 fős (vesd össze a 80,000-es Croke Parkkal).
• Galway stadionja kb. 5,000 néző befogadására alkalmas - ritkán van telt ház. Ehhez az is hozzájárul, hogy az idei bajnokságban 8 forduló után egyelőre tökutolsók (igaz, egy meccsük elmaradt), már most 5 pontra a bennmaradást jelentő helyektől. A csapat egyébként egyszer volt második, és egyszer harmadik az ír bajnokság történetében, de az elmúlt 20 évből nincs dobogós helyezésük.
• Az ír bajnokság azon kevesek egyike, ahol tavaszi - őszi rendszer van: március közepétől október végéig tart a bajnokság. 12 csapat, 33 meccs, mindenki mindenkivel háromszor játszik: mint Magyarországon.

Természetesen azért itt is vannak kisebb sikerek, például az idei szezonban a bajnok Dundalk azt a BATE Boriszovot ütötte ki a BL-selejtezőben, akihez a magyar csapatok köztudottan sz**ni járnak az elmúlt években. Aki kíváncsi még nagy eredményekre (amik többnyire egy-egy döntetlenben merülnek ki), itt egy lista azokról. Előkerülnek olyan csapatok, mint a Milan, PSV, Bayern München.

Ha már a nagypályás futball annyira nem megy, a szabadidősportban igazi nagyhatalmak. Egy korai posztban  említettem már, hogy körülöttünk is tele vagyunk pályával, 20 perc sétán belül legalább 4-5 pályát tudnék mondani. Itt minden városrésznek van legalább egy saját csapata, akik persze amatőr szinten játszanak, de legalább megy a játék folyamatosan. És a pályák többnyire nem zártak, azaz a helyi srácok szinte bármikor rámehetnek.

Futottak még

Felmerülhet a kérdés: ha a foci nem is pörög annyira, de más ismert labdajátékokat biztosan játszanak még Írországban. Erre mondhatnám azt, hogy nem így van, ennek alátámasztására mg tudom említeni az első posztban már leírt mondást: "az írek olyan bénák a labdajátékokban, hogy inkább saját sportokat találtak ki". Ugyanakkor ez csak részben igaz.

Például - saját szintjükhöz képest - a kosárlabda egyre jobban felfutóban van: Galwaynek is van saját kosárlabda-csapata, igaz, ők csak a megyei bajnokságban indulnak el. A nemzeti bajnokságnak a férfiaknál 12 csapata van, épp néhány hete értek véget a küzdelmek a final fourral: a Tralee csapata (23.000 fős település délnyugaton) 74-73-ra verte a Templeogue-t (Dublin egy városrésze).

Az ír válogatott európai szinten nem igazán jegyzett: az eurobasket alapján mind a férfi, mind a női válogatott a "kis országok európa bajnokság"án indultak el tavaly. A nők Málta mögött végeztek a második helyen (Moldova Andorra - Gibraltár - Wales volt a további sorrend), a férfiak pedig lecsúsztak a dobogóról, miután a bronzmeccsen kikaptak San Marinótól (a történeti hűség kedvéért: Örményország - Andorra döntő volt, előbbi nyert). Ehhez képest mi ugye évtizedek után újra megyünk a rendes EB-re idén.

Szóval amint látható, a kosárlabdának van némi ismertsége, még ha nem is kontinentális európai mércével mérhető. Nem járt azonban ilyen jól a kézilabda. Egy beszélgetés során megemlítettem kollégáimnak, hogy a magyar kézilabdacsapatok egész jók. Először nem is tudták hova tenni a "handball"-t, mint sportágat, aztán mondták, hogy nekik is van kézilabdájuk, de az valószínűleg nem az, amire gondolok. Hát nem az. Utánamentem, mint kiderült, a kézilabdát itt "olympic handball"-nak hívják (tudjátok, ez az az alsóbbbrendű sportág, amit a buta "világtöbbirésze" az olimpián játszik :)), ők pedig játsszák a saját, GAA Handball-jukat. Lelövöm a poént: ez utóbbi tulajdonképpen a fallabda. Ám itt kemények az arcok és nem holmi ütővel verik a labdát a falhoz, hanem a kezükkel. Aki esetleg videókat akar nézegetni, itt a hivatalos youtube csatorna. Nekem már abba is belefájdult a tenyerem, hogy az egyiket néztem kb. 2 labdamenet erejéig.

Még rosszabb helyzetben van a jégkorong, amely sportban 2013 óta nem indultak el az írek semmilyen VB-selejtezőn: előtte is a legalsó divízióban voltak, például Észak-Koreától és Luxemburgtól kikaptak, de a görögöket és az emirátusokat jól megverték - utóbbi helyen izgalmas lehet hokicsarnokot építeni. Az ország egyetlen, nemzetközi mérkőzések megrendezésére alkalmas jégcsarnokát azonban 2013-ban bezárták. Nemzeti bajnokság sincs, 2010-ben megszűnt, a csapatok többsége nem tudta finanszírozni magát.

Oké, akkor mi az, ami megy itt? Hívjuk ismét segítségül wikipedia barátunkat, amely az ír sportok mellett az alábbiakat említi meg: lóverseny, díjlovaglás, agárfuttatás, kosárlabda, horgászat, kézilabda (természetesen a GAA-változat), motorsport, MMA, lövészet, tenisz, gyeplabda, golf, evezés, krikett, rugby. Mivel ezen posztok a labdajátékokat hivatottak bemutatni, a fentiek között pedig minimális az ilyen jellegű, ismeretlen sport, ezért itt be is fejezem az összefoglalót.

Végezetül idelinkelek még egy cikket, ami 2015 végén összegyűjtötte a 14 legjobb valaha élt ír sportolót. Az előforduló sportágak: rugby, hurling, lovaglás, kelta foci, labdarúgás, ökölvívás, snooker. Más világ :)