Az elmúlt 1,5 hétben látszólag elég lustára vettük a figurát, így rendes blogposzt sem született. Valójában azonban a múlt hét végén megérkezett cuccainkat 3 napon keresztül pakoltuk, úgyhogy hasznosan telt az idő. Főleg, hogy ennek köszönhetően végre megszülethet az első blogposzt, amit egy rendes íróasztal előtt, széken ülve írunk. 

Mint azt már korábbi posztokban említettünk, vállalkozásba fogunk Írországban. Persze a többes szám talán egy kicsit költői túlzás, mindössze feleségem kezd vállalkozásba, én pedig a lelkes háttérből támogató ember szerepét fogom felvenni. Az alábbiakban következzen egy kis összefoglaló arról, hol is tartunk.

Írországban vállalkozni könnyű

Ezt a mondatot körülbelül mindenkitől végighallgattuk, akivel beszéltünk erről. Azt már most az elején megjegyezném, elindulni valóban egyszerű, ám, hogy ez hosszú távon is ilyen marad-e, majd meglátjuk. Na meg azért ennek az útnak is megvannak a maga döccenői ...

Ahogy említettük korábban, tavaly egy vállalkozás beindítását segítő irodában kezdtünk, ahol majd úgy gondoltuk meghallgatják, hogy mi mit akarunk; adnak tanácsot; elmesélik a vállalkozásnyitás trükkjeit, és utána ennyi. Hát, ők ezt nem így gondolták: ajánlottak egy 100 eurós kurzust, adózási alapok, üzleti terv készítése, stb. Nem mondjuk, hogy ez nem hasznos, csak úgy érezzük, egy "szimpla" otthon dolgozó műkörmösnek nem biztos, hogy az üzleti terv kell, hogy a legfontosabb legyen.

Így aztán úgy döntöttünk, saját kezünkbe vesszük az irányítást, és inkább a már kint lévő magyaroknál érdeklődünk arról, hogyan is érdemes ezt elkezdeni. Ismét megemlíteném, hogy gyakorlatilag nem tudunk negatív véleményt mondani az itt lévőkről, többen is felajánlották a segítségüket, és nagyon sok hasznos tanácsot kaptunk arról, hogyan is érdemes megtenni az első lépéseket.

Iratok

Persze itt is az iratok megszerzésével kell indítani. Erről úgy emlékeztem, már volt szó korábban, de még véletlenül sem találtam ezt a posztot, úgyhogy következzen egy beszámoló erről. Első problémánk az volt, hogy az interneten minden forrás szerint először egy PPS szám kell, majd utána ráérünk a revenue office-ban leadni a papírt, amivel jelezzük, hogy vállalkozást akarunk indítani (továbbiakban: TR1 form).

Az ír bürokrácia befigyelt, 1,5 hónapra sikerült időpontot kapni a PPS irodába, ahonnan kb. 3 perc után hajtották el feleségem azzal, hogy először TR1 kell - amin persze rajta kéne lennie a PPS számnak, ami így egy kisebb kihívásnak tűnt. Némi telefonálgatás után kiderült, hogy valóban a TR1-t kell először kitölteni, rajta mindennel, kivéve a PPS; ezzel a 90%-ban kitöltött papírral lehet PPS számot szerezni; majd miután az megjön, vissza a TR1-et leadni, és már el is indult a vállalkozás.

Azt azért hozzátenném, hogy itt is léteznek lehetőségek a várakozási idő levágására: a PPS iroda felhívásakor finoman jeleztem, hogy értem én, hogy online 1.5 hónapra előre adnak csak időpontot, de akkor mielőtt elküldik az embert újabb 1.5 hó kényszerpihenőre, talán egy kicsit több információt kellene adni, hogy miért kell az újra táblával megjelenni majd valamikor a jövőben. Mire a nő csodálkozva kérdezte, hogy milyen 1.5 hónapról beszélek, ő most rögtön, a telefonon keresztül ad nekem 2 héttel későbbre egy időpontot ... mondtam is, hogy innentől kezdve időpontot csak telefonon keresztül intézünk :)

Szóval volt két hetünk a TR1 kitöltésére, amiről azonban kiderült, hogy azért van néhány trükkös kérdés, amiben igénybe vennénk a közönség (vagy legalább a revenue office) segítségét. Bementünk, ahol megkérdeztük az ügyfélirányító hölgyet, hogy ez és ez a problémánk, milyen sorszámot kell húznunk, és kb. mennyit kell várni. Mire ő: egyet se aggódjunk, mik a kérdéseink, majd ő most rögtön megválaszolja nekünk.

Természetesen volt olyan kérdés (konkrétan bizonyos stamp number-t nem tudtunk kitölteni), amire azt válaszolta, hogy "ah, azzal ne foglalkozzatok, mi sem szoktunk!" :) Hát, rendben, legyen, ha nektek ez nem fontos, mi is tudunk nélküle élni. Ezen kívül viszont mindenben nagyon segítőkész volt, még egy kis füzetecskét is a kezünkbe nyomott, hogy abból puskázzunk, ha továbbra is gond van a kitöltéssel.

Természetesen a PPS irodában a stamp number-rel még szívóztak egy kicsit, de miután közölve lett velük, hogy a revenue office-ban nem kérték, utána már nekik sem volt több adu a kezükben, így kénytelenek voltak megcsinálni.

Egy szám, egy háromoldalas dokumentum - ennyi lenne?

Mondhatnánk, akkor ezzel készen is vagyunk - és valóban. Amennyiben tényleg csak az alapokkal akarsz elindulni, akkor már kész is vagy, beviszed a TR1 formot, és megy a business. Azért mi még nem rohanunk előre ennyire, van itt még néhány apróság.

1. Business name: Amennyiben nem a saját neved alatt fut az üzlet, kötelező egy ilyen. Ez 20 euró online igénylés esetén, és épp a napokban kaptuk meg az erről szóló bizonylatot. Ezt ki kell tenni a falra, és mindenki boldog.
2. Üzleti bankszámla: Ennek állítólag hasonlóak a díjai, mint a privát bankszámlának - ez a jövő héten, vagy maximum két hét múlva kiderül, akkor megyünk megnyitni, bár hogy melyik bankhoz megyünk, az egyre bizonytalanabb. Telefonon úgy kezelik a "mennyibe fog ez kerülni nekem?" típusú kérdéseket, mintha legalábbis államtitkokat kéni kiadni: kérjünk időpontot, majd ott elintézzük. Az időpontnál meg már nyomják is a kezedbe a papírt, hogy itt írd alá ...
3. Biztosítás: Az ember nem is gondolná, de állítólag számtalan probléma történhet műkörmözés közben: begyulladó körömágy, leeső köröm, stb, képzelhetitek ... Arról a banális dologról meg ne is beszéljünk, hogy a kedves vendég mondjuk leesik a lépcsőn, miközben indul hazafelé. Szóval ezekre nem árt majd kötni valami általános biztosítást - ennek a díját még meg sem mertük nézni részletesen, de az biztos, hogy kemény százeurósokba fog kerülni éves szinten.
4. Főbérlő engedélye: Mivel nem szalonban zajlik a munka, hanem itthon az albérletben, kellett egy engedély a főbérlőtől. Ezt szóban megkaptuk, írásban persze van némi vonakodás, hiszen ahhoz állítólag be kéne jelenteni a lakást, mint üzleti tevékenységet folytató helyiséget, és hát húú meg háá ... szóval ez még alakul, főleg, hogy a revenue office elmondása szerint ez hülyeség, ilyen jellegű tevékenységhez nem kell ez. Majd keresünk egy tudort, és megkérdezzük nyilván.
5. Reklám: Erre is kell majd költeni, főleg az elején. Azért ezt megpróbáljuk majd a közösségi média erejét kihasználva megtenni.

Adózni is kell

És persze itt jön az adózás rész, ami hogy őszinték legyünk, még mindig nem tiszta teljesen. Az biztos, hogy egy megfelelően magas jövedelemszint alatt (mi nem számolunk azzal, hogy az első években elérnénk) nem kell ÁFA-t fizetni. A jövedelemadó állítólag 20% körül lesz majd, de ezt csak a bevételek után kell fizetni, és egy csomó mindent leírhatsz kiadásként. Persze, hogy mit, és mikor, az jó kérdés - például mi van a Magyarországon vásárolt alapanyagokkal, milyen árfolyamon számolhatod el őket? Az adóbevallással majd csak a második évtől kell törődnöd (vesd össze magyar adórendszer).

A könyvelők állítólag aranyárban dolgoznak, bár azt mondják, rengeteg múlik azon, mennyire vezeted a saját kiadásaid, és bevételeid. Állítólag annak fényében szeretik meghatározni a munkadíjat, hogy mennyire van pontos nyilvántartásod. Hát, majd ezt is meglátjuk, valószínűleg az első alkalommal biztosan felbérelünk egy erre szakosodott tudóst, aztán majd az ár - bevétel - bonyolultság háromszöget megvizsgálva meglátjuk, hogy elintézzük-e mi magunk. Amúgy olyat is hallottam én már (bár lehet, hogy urban legend), hogy adóbevallásnál volt egy kb. 100 eurós difi, aztán elengedték, mondván, hogy ez olyan összeg, amivel nem éri meg szenvedni. Magyarországon meg jön az 5 forintos eltérésért a csekk + persze az ötvenezres büntetés.

Felmerülhet a nyugtaadás kérdése: nos, azt hiszem itt is kijön az ír életstílus. Helyiek elmondása alapján túlságosan nem kell ezt sem komolyan venni, veszel a helyi papír-írószerben egy úgynevezett duplicate receipt bookot kb. 3 euróért, ami körülbelül így néz ki. Hát, ennek kitöltéséhez igazán kár lett volna egy 100 eurós képzést elvégezni.

Állítólag ezeket kell megtartani, esetleg ha van egy kis informatikai véna benned, akkor felvinni őket egy Excel táblába, és ezeket odaadni a végén a könyvelőnek, aki oszt-szoroz, és kihozza, hogy mennyit kell adóznod. Én erre még továbbra is azt mondom: majd meglátjuk - NAV-on nevelkedett magyar emberként túl egyszerűnek tűnik ez.

Hol tartunk most?

Szóval úgy néz ki, lassan beindulunk. Habár még a hivatalos papír nincs leadva az üzleti bankszámla megnyitása miatt, szerencsére 30 nappal előtte már simán lehet tolni a bizniszt. Hetente van már néhány személy, és szerencsére nem csak magyarok, hanem a Facebookon keresztül már helyiek is ránk találnak.

Persze ez most így leírva egyszerűnek tűnik, valójában azért elég komoly estéket töltöttünk és töltünk azzal, hogy utánajárunk a teendőknek, és próbáljuk kisilabizálni, mi-merre-hány méter.

A második részben folytatjuk történetünket az ír hatóságokkal; szó lesz a helyi vendégseregről; és még sok más érdekességről.