Ismét egy régi elmaradásunkat pótoljuk. Ahogy ígértük a második rész végén, ezúttal a papírmunka, vagyis az elmélet helyett elkalandozunk kicsit a gyakorlat világába. Milyenek, és egyáltalán honnan jönnek a vendégek? Hogyan tudod hirdetni magad?

A pénz miatt

Elindult a biznisz - de még mielőtt bárki azt hinné, hogy ez azt jelenti, hogy a vendégek egymásnak adják a kilincset, mi pedig úszunk a saját vállalkozásból megkeresett eurókban, ki kell ábrándítsam a tisztelt olvasóközönséget.

Körülbelül hat hónapja indult be a biznisz, és jelenleg az anyagbeszerzés, a magyarországi termékek kiutaztatása, és az alacsony árak miatt még mínuszban vagyunk, de remélhetőleg ez 1-2 hónapon belül átfordul pluszba. Továbbá, a vendégek sem találnak ide maguktól sajnos, ezért hirdetni is kell, aminek szintén van költsége. Mielőtt rátérnénk a vendégekre, beszéljünk most erről egy kicsit.

Alapvetően úgy döntöttünk, három irányból támadunk. Először is, építünk a helyi magyar vendégkörre. Aztán, építünk a helyi lengyel vendégkörre - ugye ebben az országban ők vannak a legnagyobb kisebbségben, ez a helyi közösségeken is meglátszik. Végül hirdetünk a Facebookon, ahonnan jön, aki jön. És persze bízunk a word of mouth-ban, vagyis a vendégek által bevonzott más vendégekben.

A magyar vendégkörre való építés természetesen a helyi magyar csoportokban, illetve a már megismert magyarok között a hír elterjesztésével zajlott. Innen azért lett pár vendégünk, szerencsére van köztük visszajáró is. A lengyel vonalat próbáltuk ingyenes hirdetésekkel megoldani, viszont ez sajnos teljesen besült - hiába tettük ki a hirdetést a galwayi lengyelek közösségi portálján LENGYELÜL!!! (kaptunk segítséget AirBNB-s lengyel házigazdáinktól,amit persze ezúton is köszönünk), illetve a galwayi lengyel boltban angolul, sajnos eddig kerek 0 darab lengyel vendég látogattot meg minket. Úgy tűnik, hiába van lengyel - magyar barátság, a szépségiparban ez nem teljesül.

Végül a Facebook: első lépésként csináltunk egy oldalt a biznisznek, amin a vállalkozás dolgai futnak. Aztán jöhettek a hirdetések. Nyitási akcióként, és a hely bejáratásaként az első három bátor jelentkező kapott egy ingyenes "kezelést". Ez végül igen hasznosnak bizonyult, egyrészt kijöttek a kezdeti gyermekbetegségek (kell még egy tárolószekrény, kicsi az asztal, stb.), másrészt a magyar csoportokban elterjedt a híre, hogy ha valaki magyar körmöshöz akar menni, van már rá lehetősége.

Ezek után úgy gondoltuk, itt az ideje egy kisebb összeget is belerakni a kezdeti vendégkör kialakításába. Épp ezért két-három egészen jól hangzó akciós ajánlat került kidolgozásra (első hónapban 50% kedvezmény, a másodikban 25%, amik az otthoni munka miatt egyébként is csökkentett árak mellett már-már pofátlanul alacsony számra jöttek ki), amik több héten keresztül futottak a hirdetések között. Egész jó a Facebook hirdetési felület: beállíthatod, hogy a céged központjától képest milyen távolságban tartózkodóknak jelenjen meg a hirdetés. Ezen kívül megadtuk, hogy a 18-65 közötti nőket lőnénk be célcsoportnak, és már futott is a dolog. Napi 1 eurót tettünk bele, ami körülbelül 100 darab megjelenést hozott naponta a környező 20 km-es körben élőknek.

Ebből lett néhány like, illetve szerencsére jópár vendég is - térjünk is rájuk.

A vendégkör

Néhány dolgot már megállapítottunk az elmúlt pár hónap alatt.

Először is, a helyszín nem biztos, hogy ideális. Azt már többször is hallottuk, hogy ez a környék nem túl jó, de ezt eddig legfeljebb hallomásból tapasztaltuk, mi még nem láttunk semmilyen erre utaló jelet. Viszont a környező részekből érkező vendégek alapján kiderült, hogy lehet benne valami. Nem az a túlápolt, túligényes réteg :)

Persze volt már vendégünk az egyetemről, illetve a szomszédos ipari parkból is, akikre a fentiek nem voltak igazak. Ők viszont biztos, hogy a közelség miatt is választották a helyet. Szóval mindennek van előnye, és hátránya.

Ha már igényesség, szerencsére a magyarok eddig úgy tűnik, ebben is különböznek. Nyugodtan lehet mondani, hogy ők mindegy, honnan jönnek, azért adnak magukra. Valószínűleg ez megint abból adódik, hogy ha létezik is az a "legalja" réteg magyar nemzetiségűekből, ők nem járnak műkörmöshöz. Az íreknél viszont még a minimálbér alatti szinten élők is megengedhetik maguknak ezt a dolgot - főleg, ha még x% kedvezményt is kapnak rá.

Mármint persze itt a magyarok is megengedhetnék, de a más szocializáció biztos hatással van erre is ... a helyiek úgy érzem, néha kicsit másképpen értelmezik a Maslow-piramist, amiben ugye az esztétikai szükségletek elég hátul vannak a listán.

Másrészt, az alacsony ár tök jó, de nem biztos, hogy minden esetben pont a legmagasabban kvalifikált réteget szólítja meg. Ők ugyanis hajlandóak (és persze képesek) kifizetni akár 40-50 eurót is egy műkörömért - főleg, ha bejáratott helyük van. E mellett valószínűleg itt is él egy olyan prekoncepció néhány emberben, hogy bizonyos ár alatt már nem ugyanazt a minőséget kapja. Persze összességében az alacsony ár még mindig inkább vonzó, mint taszító, de ezen is érdemes elgondolkodni.

Az viszont látszik, hogy eseti műkörmös-látogatók is ide-idetalálnak. Volt már vendégünk, aki csak esküvőre csináltatott magának körmöt; aki Spanyolországba költözés előtt, a búcsúbuliján akart kinézni valahogy; de olyan is, aki szívesen jönne még, de sajnos épp költözőben vannak a városból.

Mivel kitört a nyár (akár 20 fok is lehet néha), így az elmúlt hetekben beindult a pedikűr-biznisz is. A nyár pedig itt is egyet jelent a rövidnadrágos, szoknyás, papucsos közlekedéssel - akár már a reggeli 10-15 fokban is. Szóval szükség van szép lábkörmökre is, hogy a reggelente a 10 fokban a hidegtől vöröslő lábakkal harmonizáljon a rózsaszín körömlakk. Úgyhogy e hónapban épp egy olyan akciót próbálunk megvalósítani, amiben a kéz- és lábápolás együtt akciós - sajnos azonban erre nem kaptak rá túlságosan. Lehet, hogy ezt is meg kéne futtatni egy Facebookos hirdetési körben.

Csak gonosz férfiként jegyzem meg, hogy az is lehet, hogy az EB-meccsek idejére kéne kitalálni valamit, miszerint ha valaki délután 5 utánra jelentkezik be, az x% kedvezményt kap. A hölgyek tudnak menni szépülni, én meg nyugodtan tudok meccset nézni - igazi win-win szituáció :)

Ha már igényesség, zárjuk a poszt aktuális fejezetét az eddigi legkellemetlenebb élménnyel. Ahogy említettük, a helyiek nem mindig vannak a topon igényesség terén. Egy alkalommal sikerült egy olyan vendégpárosnak idelátogatni, amelyikből az egyiknek taknya - nyála összefolyt. Bár feleségem próbált mindent elkövetni, hogy minél gyorsabban végezzen, és ne ragadjon rá semmi, sajnos őt is elkapta a dolog. 3 napig nyomta az ágyat, aminek az eredménye sajnos két időpont visszamondása lett. Úgyhogy ezen a ponton lett eldöntve, hogy az oldalra ki lesz rakva, hogy beteg vendéget nem fogadunk - ha pedig mégis eljön valaki ilyen állapotban, akkor pontosan a bejárati ajtóig jut el, ott pedig vissza lesz fordítva.

Aztán ez a kompánia egy hónap múlva is visszajött. Ezúttal már nem voltak betegek, ám sajnos az igényesség még mindig sütött róluk. Én a földszinten éreztem az emeletről leáradó "rózsaillatot".

Ezen kívül, az még hagyján, hogy az utolsó pillanatban is sikerült változtatniuk, és kettő helyett hárman jöttek (persze a körmeiket ugyanannyi idő alatt akarták megcsináltatni), de a műsor, amit levágtak, az kritikán aluli volt. Most nem bennék bele a piszkos kis részletekbe, inkább csak néhány tanácsot adnék a hölgyeknek: ha lehet, ne a körmösasztalnál vacsorázz; körmözés közben ne legyél pofátlan, és ne menj ki 15 percenként dohányozni; ha négyszer rajzoltatsz újra valamit, ne csodálkozz, ha egyikőtök nem fér bele a megadott X időbe; valamint ha pontosan ugyanabban a szögben tekeredő görbéket akarsz a körmödre, mint ami az általad hozott ábrán van, akkor 3D-nyomtatót vegyél, ne műkörmöshöz menjél. 3D-nyomtatóval mindig ugyanolyan lesz, a műkörmös viszont nem fog neked tudni kétszer tökéletesen ugyanolyan ábrát csinálni.

Lényeg a lényeg, a második alkalom után megkértük őket, hogy a továbbiakban tekintsenek el keményen megkeresett eurójaik idehozásától. Ennek ellenére még 2-3 alkalommal próbálkoztak, de "sajnos" minden alkalommal el lettek utasítva.

Hát, nagyjából ennyi lenne. Szóval ahogy a leírásból átható, szépen lassan fejlődik a biznisz, de azért sokat gondolkodunk, hogy hogyan is lehetne szebbé, jobbá tenni. Hogy mire jutottunk, az egy következő posztból kiderül ...