Már láthattatok fotókat az Aran Islands-ról; áradoztunk a szépségéről, a helyből áramló nyugalomról; elmerengtünk róla, hogy milyen lehet ott az élet, és többségében pozitív dolgok kerültek elő - na, mint azt sejtettük is anno, nem gondoltunk mindenre. Egy ma reggeli hír sarkallt ennek a rövid posztnak a megírására.

Angolul tudóknak, íme a link. Magyarul röviden: egy víz alatti kábelben valamilyen szakadás történt, ezért pénteken reggel történt egy "kisebb" meghibásodás a két nagyobb méretű sziget áramellátásában. Jelenlegi állapotok szerint hétfő estére tudják megjavítani, ami tehát annyit jelent, hogy a nyugalom szigete tényleg nyugalmas ebben a 4 napban, ugyanis nincs áram. Úgyhogy most tényleg lehet hódolni az elektromosság-mentes szórakozási formáknak. Azokat pedig nem irigylem, akik ezen a hétvégén járnak arra - bár elvileg a túrázásra nem kéne, hogy hatással legyen az áramkimaradás.

Mekkora mázli, hogy ez nem a tél közepén történt. Állítólag persze az időjárás sem könnyíti meg a javítást - az biztos, hogy erősen szeles az elmúlt 2 nap, úgyhogy a mára tervezett rövid kiruccanást mi is elhalasztottuk.

A másik kis színes hír, igaz kicsit megkésve: többször írtunk már arról, hogy a város pályázott a 2020-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Nos, mint néhány hete kiderült, négy év múlva a horvát Rijeka mellett az ír Galway lesz ennek a megtisztelő címnek a birtokosa. A bejelentés napján kisebb buli tört ki a belvárosban, a linkre kattintva elérhető egy hosszabb videó a bejelentés utáni pillanatokról. Megérte vigyázni a fűre ;)

Szóval ha még itt leszünk akkor, 4 év múlva lehet jönni kulturálódni :)

Az elmúlt két hétben ismét nem volt blogposzt, ugyanis Magyarországon jártunk. Csináltunk sok jóságot, miközben megjártunk 4 várost, megtaláltunk 3 geoládát, meglátogattunk 2 esküvőt, és elkezdtünk tervezni 1 másikat, a sajátunkat. 

Olyan rég volt már egy jó időjárás-jelentős poszt, hogy úgy döntöttem, itt az ideje összedobni egyet. Áprilistól kezdve felidézzük, milyen is az időjárás a kontinens nyugati végében. E mellett, megválaszoljuk a kérdést: létezik-e ebben az országban nyár, és ha igen, miért nem?

Nem megy ez a blogírás, rossz csillagállás, meg foci EB, szóval minden összefogott az új poszt elkészülte ellen. De most itt az idő, következzen az újabb bejegyzés, ezúttal jó hosszú kiadásban, egy igazán eseménydús hétvégéről. Facebook ismerőseink már sejthetik, hogy mi jön, de ha valaki véletlenül nem facebook friend, és úgy téved ide, hátha meglepődik. Bővebben a tovább után ...

Nem, nem döntöttünk úgy, hogy kutyát vásárolunk, helyette inkább labdarúgó EB-t nézünk (na jó, én nézem, Marietta meg kényszerből hallgatja). Ebben a posztban igyekszem néhány focispecifikus élményt megemlíteni az elmúlt hetekből, a végén pedig egy kicsit moralizálunk is.

Ismét egy régi elmaradásunkat pótoljuk. Ahogy ígértük a második rész végén, ezúttal a papírmunka, vagyis az elmélet helyett elkalandozunk kicsit a gyakorlat világába. Milyenek, és egyáltalán honnan jönnek a vendégek? Hogyan tudod hirdetni magad?

Több hetes elmaradásban vagyunk az élménybeszámolókkal, viszont mostantól belehúzunk, és igyekszünk behozni a lemaradást. Egy ideig most véget ért a vendégvárós időszak, igazán jól sikerült hétvégék voltak, köszönjük minden résztvevőnek! :)

Július végén megyünk Magyarországra, Szegeden és Budapesten is leszünk legalább egy-egy napot, aki érdeklődik jelenlétünk iránt, jelezzen nyugodtan valamelyik csatornán.

A tovább mögött pedig következzen egy beszámoló, az Aran Islands-ről. Az elmúlt hetekben kétszer is ellátogattunk ide, és nem titok, hogy nekem az eddig látott helyek közül ez lett a kedvencem. Többek között valószínűleg ezért is álltam neki legalább ötször ennek a bejegyzésnek, mert próbáltam egy informatív, mégis képekkel gazdagon ellátott posztot írni ...

Rég volt már ilyen poszt, szóval most igyekszem megosztani néhány talán érdekesebb dolgot a helyi ügyekből. Mivel ez az első olyan poszt, ami teljes mértékben az új, színes-szagos-fullHD, de legfőképpen angol billentyűzetű laptopról készül, ezért az elütésekért bocs.

Szóval, autóbérlés. Aki járt már erre-arra a világban, az biztosan találkozott ezzel a kiváló lehetőséggel: kifizeted a bérleti díjat; ha akarsz, kötsz extra biztosítást; elviszed az autót; használod, majd visszaviszed olyan állapotban és benzinmennyiséggel, ahogyan elvitted; és mindenki boldog. Na, hát nálunk ez nem mindig volt így.

Fikaposzt, szóval aki nem szereti az ilyesmit, annak tudnám javasolni az előző bejegyzéseket; aki viszont már vágyott egy hamisítatlan "Tibi morog"-posztra, annak remélem szerzek egy jó napot :)

Szóval az első nap déli irányú túrája után másnap északnak indultunk, Connemara felé. Mivel a Kylemore Abbey az ottani nemzeti park bejáratától nem messze van, ezért a terv az volt, hogy megnézzük a kastélyt / apátságot / kolostort, majd utána meglátjuk, mi legyen a továbbiakban.