... is lehetne, de csak részben lesz az - soha ne higgyetek az átverős címeknek! Eredetileg valóban egy karácsonyi posztot terveztem, ám végül rájöttem, hogy bizonyos részei annyira hasonlítanának a tavalyihoz, hogy elég lesz belinkelnem a tavalyi posztot. Szóval ennek a posztnak az első felében kaptok egy rövid hírösszefoglalót arról, mi van velünk; a poszt második fele viszont tényleg a karácsonyi készülődésről fog szólni.

A kajás posztban már megígértük, hogy lassan jön az italos poszt is - az ígéret pedig szép szó. Szóval mit iszik az átlag Írországba szakadt magyar, ha nem Guinness-t?

Tavaly még a könnyebb utat választottuk, és egy pubban töltöttük halloween estéjét. Idén azonban meg akartuk tapasztalni, milyen az igazi halloweeni érzés, ezért itthon maradtunk. Szerencsére igazi hosszú hétvégét csaptunk, mivel október 31 hétfőre esett.

Bár megérkezésünk után rögtön az első hónapban írtunk két kajás posztot is, azért egy év után már egy kicsit jobban belelátunk abba, hogyan is zajlik az ír étkezés. A korábbi posztokban ugye írtunk már a céges étkezdéről, illetve a boltban vásárolható dolgokról, valamint tartottunk egy két héten alapuló összegzést is az árakról.

12 hónap azonban nagy idő, most már talán jobban belelátunk ezekbe a dolgokba, valamint gyakrabban is mozdulunk ki egy kajálás kedvéért. Így itt az idő frissíteni a korábbiakon, valamint mesélni egy kicsit a különböző típusú ír kajáldák kínálatáról. Avagy mit eszünk, ha Tibi "főz"?

Avagy miért nem szeretem a budapesti repteret? Az elmúlt két bejegyzés nagyon pozitívra sikerült, úgyhogy most jöjjön egy igazi, hamisítatlan fikaposzt :) Azért a végére becsempészek egy reptéri sztorit is, ami a legutóbbi hazautunk során történt. Szóval ha valakit érdekel, hogy miért fordul vissza felszállás közben egy repülő a kifutópályáról, javaslom olvassa végig a posztot, vagy görgessen rögtön az aljára.

Szóval, legutóbb ott hagytuk abba tenerifei kalandjaink elmesélését, hogy az utolsó napon még várt ránk egy körtúra. Az alábbiakban erről jönnek képek, valamint még néhány élményt is mesélünk.

Már megint jó ideje nem volt blogposzt. Inkább nem is ígérünk már semmit, majd jön poszt, amikor jönnie kell :) Mondjuk most. Ez viszont nem Írországról szól, hanem teszünk egy kis kitérőt: úgy döntöttünk, hogy egy év esős időjárás után pont megérdemlünk egy hét igazi kikapcsolódást, és célba vettük az írek kedvenc helyét, a Kanári-szigeteket. 

Bizony, ma van egy éve, hogy felültünk arra a bizonyos repülőgépre. Sok tapasztalatot szereztünk, még több élménnyel gazdagodtunk. Elmélkedős, bölcselkedős poszt valamikor majd a közeljövőben.

Addig is, a saját rossz minőségű képeink helyett most legyen itt egy internetről lopott:

Ma délelőtt békésen üldögélek a nappaliban, amikor is éktelen ricsajra figyelek fel az udvar felől, ami egyértelműen egy madárrajtól ered. Először úgy voltam vele, hogy nem érdekel a dolog, elvégre éppen el voltam mélyedve valamelyik magyar politikusféle lény bölcs gondolataiban, az meg ugye többet ér annál, minthogy én madarakat zavargásszak. Azonban a zaj csak nem akart csökkenni, sőt, egyre jobban erősödött. Miután realizálódott bennem, hogy nekünk van egy paradicsompalántánk hátul, amit épp ma reggel telepítettünk át egy másik helyre, úgy gondoltam, azért csak kinézek, le ne zabálják ... szerencsére a paradicsomnak semmi baja nem lett, de jó klikkvadász módjára a sztorit csak a tovább után írom le.

Öt év után eloször nem látogatom meg a szegedi zenés-táncos-mulatozós fesztivált (SZIN), ezért úgy döntöttem, bánatom blogposztba folytom, és egy már régóta ígérgetett bejegyzést készítek el: ezt. Szerintem egy tök érdekes poszt jön, érdemes elolvasni a nem vállalkozóknak is.