Lassan egy éve volt, hogy elkészült a kis árhatározó 1, amelyben az írországi és a magyarországi fizetéseket vetettük össze.

Azóta sokszor megígértük már, hogy jön a folytatás az árakról ... mostanra úgy néz ki, meg is született. Fogtunk néhány terméket, egy jól ismert áruházláncot, és összehasonlítottuk az áraikat. Reméljük megérte várni!

Update, 2018. május 25:

Elkészült a "trilógia" zárórésze is, amelyben a lakhatás, és az egyéb termékek, szolgáltatások árait hasonlítjuk össze. A posztért kattints ide!

Mielőtt belevágunk

A Kis árhatározó első posztja önálló életet kezdett élni, és megjelent néhány helyen a magyar internet bizonyos szegleteiben is, aminek kimondottan örülünk. Viszont kérnénk mindenkit, hogy amennyiben az itt szereplő információkat felhasználja, úgy legalább egy linket tegyen ki az eredeti blogposztra. Ebben a listában benne van 1-2 napi munkánk. Nem a gazdagságra és hírnévre vágyunk (az egyik is bőven sok lenne :)), szimplán arra, hogy ha valaki felhasználja az információkat, akkor tiszteljen meg minket annyira, hogy megjelöli a forrást. Köszönjük!

Szóval, az eredeti tervünk az volt,hogy kétféle boltlánc árait is összehasonlítjuk: egy multit és egy helyit. Aztán rájöttünk, hogy ez túlságosan nagy fa a mi fejszénknek: ritka magyarországi látogatásaink során nem szívesen töltenénk CBA-ban az időnket. Mivel nincs idő boltba menni, így marad az online nézelődés: de a legtöbb bolt árai nem érhetők el online. Ha pedig mégis, akkor szinte lehetetlen a megfelelő helyettesítő termékeket kiválasztani anélkül, hogy jelentős torzulásokat kajunk. Így végül a Tesco-t választottuk, mert ott van a legtöbb olyan termék, ami mindkét országban megtalálható, és mert van webáruházuk.

Előzetes információk

• Minden termékből próbáltunk kétfélét összehasonlítani: többnyire egy saját márkás terméket, valamint egy másik, ám mégis ismertnek számító márkát. Sajnos ez utóbbiakból volt jónéhány, amely nem található meg mindkét országban - de ahol sikerült, ott azokat vetettük össze. Ahol csak márkanevek láthatók, ott értelemszerűen nem sikerült azonos márkájú terméket találni. Elől a magyar, utána perjellel elválasztva az ír márkanév olvasható.
• Volt jónéhány olyan termék is, amelyből valamelyik országban egyszerűen nem volt saját márkás (általános elképedésre többnyire ez Magyarország volt) - ott értelemszerűen nem fogtok ilyet találni.
• Voltak olyan termékek, amelyek az egyik országban szokatlanul drágábbak voltak, mint a másikban. Például, ha azt látjuk, hogy egy terméktípus árai között átlagosan 15% differencia van, akkor nem tettünk be egy olyat, amely háromszor annyiba kerül egyik helyen, mint a másikon. Íme néhány példa mindkét országra:
  • A 4*125 grammos Activia Írországban 2 euró volt, Magyarországon 400 forint. Ez majdnem másfélszeres különbség, ami nem reális - a többi joghurt ára sokkal közelebb van egymáshoz, sőt, olcsóbb volt Írországban.
  • Hasonlóan, a Galaxy csokoládéból Magyarországon 1100 forint egy tábla, Írországban 1.5 euró - ez körülbelül kétszeres ár Magyarország javára, szintén nem reális.
  • De például van olyan ír vaj (Kerrygold), amely Magyarországon is megtalálható: természetesen másfélszeres áron (900 Vs 570 forint).
• A mennyiségeket és az árakat egyeztettük: ha egyik helyen 500 grammos, a másikban pedig 1000 grammos kiszerelés volt ugyanabból, akkor az egyik árat dupláztuk, vagy a másikat feleztük. Például Írországban a 2 kilós kiszerelésnél kisebb lisztet szinte lehetetlen kapni.
• Természetesen az is előfordulhat, hogy a két terméket nem pont ugyanúgy hívják a különböző országokban,  de a termék maga nagyjából ugyanaz. Ez esetben a magyar nevet írtuk oda.
• Akciós ár nem játszik, ha valami épp akciós, akkor is az eredeti árát vettük.
• Átváltási ráta: 1 euro = 305 forint. Egész forintra kerekítünk.
• Az árakat 2018. január 13-án és 14-én vizsgáltuk.

A tévedés jogát is fenntartjuk: simán lehet, hogy nem azonos minőségű vagy kategóriájú terméket hasonlítottunk össze. Ez szimpla véletlen, ha ilyen találtok, szóljatok. Próbáltam a releváns találatokat nézni olyan termékek esetén is, amelyekben egyébként nem vagyok otthon.

Néhány szó egyes terméktípusokról

Kenyérfélék: Furcsállhatjátok majd, hogy miért nem a szimpla kilós kenyereket hasonlítottunk össze. Az a helyzet, hogy a két ország kenyérkínálata annyira távol van egymástól, mint Szeged Galwaytól. Az, amit mi otthon pékségi kenyérként ismerünk, az itt gyakorlatilag nem létezik. Van helyette baguette, roll, ilyen magvas kenyér, olyan magvas kenyér, de rendes, kilós, fehér vagy barnakenyér az a lengyel bolton és egy-két szupermarketen kívül alig kapható. Ennek megfelelően drága is. Helyette a szeletelt toastkenyerek mennek, amelyek viszont szerintem otthon irreálisan drágák. 

Sajt: itt is felmerülhet, miért nem a trappistát hasonlítottuk össze. Azért, mert itt nem ismerik. Otthon én is mindig trappistát ettem, de amióta itt élek, őszintén felmerült bennem, hogy az a sajt miből is készülhetett ... összevethetetlen a sajtok minőség a két országban. Itt a cheddar, mozzarella, edami, gouda a 4 alapsajt.

Továbbá, Írországban a sajtpult csak néhány szupermarketben van (a Tesco online felületén sincs sajtpultból származó sajt), ezért a magyar, tejpultból származó sajtot vetettem össze az ír csomagolttal. Higgyétek el, ezzel Magyarországnak kedveztem: ha a csomagolt sajtot vettük volna alapul, akkor a magyar tesco online felületén a legolcsóbb edami szeletelt sajtból 250 gramm körülbelül 600 forint lett volna. Írországban ugyanez 350 forintra jön ki.

Mandulatej: szerettük volna megmutatni, hogy ha valaki az egészségesebb alternatívát választja valamiből, akkor az hogy néz ki. Igazából választhattunk volna bármit, de mivel a mandulatej az, amit mi magunk is vásárolunk, ezért döntöttünk mellette. Általánosságban igaz, hogy minél jobb minőségű, és minél egészségesebb egy termék, annál közelebb van a magyarországi ára az írországihoz képest. Szomorú.

Hús: csomagolt termékeket hasonlítottunk össze, nem húspultiakat. Nem mennék bele az okokba. A húsokat mindig kilóárra kerekítettük, túlságosan különböző mennyiségek voltak a két országban (például a szeletelt karaj otthon 720 gramm, itt 435 gramm). Itt kevésbé jellemzők a nagyon zsíros húsok.

A marhahúsból darált húst vizsgáltunk, annyira különböző dolgokat árultak a két országban. Az ír marha zsírtartalma 15%, a magyaré egyébként 20% volt.

A csirkehúsnál megemlíteném, hogy mindkét helyen a legolcsóbbat vettük. Mindenkinek az ízlésére bízom, hogy meg merné-e venni azt otthon: itt ilyen problémánk soha nem volt. Az eggyel magasabb kategóriájú magyar csirke ára szinte forintra megegyezett az ír csirke árával (2,608 Vs 2,625 forintos kilóár).

A felvágottak esetében azért a sonkát választottuk, mert Írországban kis túlzással ez az egyetlen felvágott, amit ismernek. Olasz, zalai, turista, párizsi? Felejtsd el (kérdés, hogy ez probléma-e). Sonkából viszont annyi fajtájuk van, hogy nem is érdemes elkezdeni felsorolni.

Zöldség és gyümölcs: Nem lesz zöldség és gyümölcs a listában, úgyhogy szenteljünk az indoklásnak néhány bekezdést. A gond, hogy szinte lehetetlen ezeket a termékeket jelentős torzítás nélkül összehasonlítani. Kétféle konstrukció létezik mindkét országban: a lédig, valamint az előrecsomagolt, néhány darabot adott áron kínáló lehetőség.

Magyarországon inkább a "lédig" konstrukció megy: egyértelmű, ez az olcsóbb. Almából például 50-től 127 forintig mindenféle darabárat látni. Írországban a darabár elég húzós tud lenni (50 cent, kb. 150 forint), viszont itt többnyire az "X for Y" akció dívik. Például 5 almát vehetsz 1.5 vagy 2 euróért. Ha ezeket összevetjük, a legolcsóbb magyar termék még mindig olcsó marad, a drágább már közelíti az ír árakat. Tehát a lédig termék általában Írországban drágább valamennyivel. De itt is igaz: minél jobb a minőség, annál kisebb a differencia.

Írországban valamiért jobban megy az előrecsomagolt, néhány darabot vagy adott mennyiséget áruló csomagok. Az alma épp kivétel, de mandarinból, körtéből, vöröshagymából, paradicsomból szinte nem látsz lédig kiszerelést soha. Ha ezeket a magyarországi lédig termékekkel vetem össze, akkor jóval magasabb árat kapok. Ha viszont a magyarországi csomagolt termékkel hasonlítom össze, akkor már ismét nincs akkor differencia. Például a 4 darabos Granny Smith alma a magyar tescoban 479 forint, Írországban az ötös pakk (670 gramm) kerül 1 euróba.

Összegezve: ha van türelmed válogatni, Magyarországon olcsóbb a zöldség és a gyümölcs - de ha csak megveszed az első utadba kerülő terméket, vagy mindenáron csomagolt terméket akarsz megvenni, vagy esetleg egy jobb minőségű gyümölcsöt vagy zöldséget akarsz venni, akkor valószínűleg hasonló árba fogsz belefutni a két országban. Egyiket sem tartottam volna korrektnek belerakni.

Italok: Itt kell megemlítenünk egy nagyon fontos dolgot, amelyről ebben a posztban írtunk többet. Írországban az egészségtelen dolgok drágák: alkohol, szénsavas üdítő, csokoládé - teljesen mindegy. Így próbálják a fogyasztást visszavetni. Ezért viszont az emberek szinte soha nem vesznek ilyen termékeket egyesével, hanem megvárják, amíg időnként leértékelik őket, és akkor vesznek meg például 5 tábla csokit 5 euróért, vagy egy 24-as pakk sört 20 euróért.

Mi is megtanultuk már: a csokitábla ára maximum 1.5 euró lehet, a 18 dobozos 0.33-as üdítőé legfeljebb 7 euró, a 8-as sör legfeljebb 12 euró, whisky maximum 23 euró, Bailey's pedig 15 euró. Ha ennél drágább, várunk.

Sörök esetén a 0.33-as Heinekent vettük alapul, mert ez az a sör, ami mindkét helyen megtalálható. A fél literest nem írtam be, mert Magyarországon 4 decivel bohóckodnak (a normál sör legalább egy pint, de inkább fél liter - pont, ezen nincs mit vitázni :)). 

A töményből szintén kerestünk három olyat, ami mindkét országban megvan: egy amerikai és egy ír whiskyt, valamint a Bailey's-t vettük alapul.

Ezek után most már tényleg jöjjön a táblázat:

Termékek

Az érdeklődőknek megcsináltam Excelben is: ezen a linken megtekinthetik az összes árat, néhány egyéb információval is. Szabadon letölthető, nézegethető, saját statisztikákat is nyugodtan készítsetek belőle.

Kezdjünk is a legfontosabb információval: az összes termék árát összeadva Magyarországon mindezért kb. 40,000 forintot fizettünk volna. Írországban majdnem 180 eurót, vagyis körülbelül 55,000 forintot hagytunk volna a boltban.

Ahogy említettük az első posztban: "gondolom nem árulok el nagy titkot a következő rész tartalmából azzal, ha elmondom, hogy az élelmiszerek bolti árai között nincs négyszeres, de még 3.7-szeres különbség sem." Hát nincs. Az írországi árak 136%-át teszik ki a magyar áraknak, vagyis (durván) 1.4-szeres a különbség. Hihetetlen, ugye? Ráadásul ha az összes alkoholt kitörlöm a listából, ez a különbség 127%-ra csökken.

A fenti, teljesen önkényesen összeállított kosarunkban 30 olyan termék van, ami Magyarországon olcsóbb. 13 olyan, ami Írországban. Egy termék ára szinte teljesen megegyezik (100 gramm csirkemell sonka).

Vegyünk néhány, eléggé lesarkított mintavásárlást:

1. Szigorúan alapvető élelmiszerek, és mindenből a lehető legolcsóbbat: adjuk össze tehát az összes Tescos terméket a margarin soráig (kivéve a sajtkrémet és vajat - előbbi helyet sajtot, utóbbi helyett vajat veszünk; kenyérből pedig a Tigris vekni-t vizsgáljuk). A mennyiségekből most pontosan annyit vegyünk, amennyi a táblázatban szerepel, habár tojásból nem biztos, hogy reális 1 darabot venni. Az arányok nem változnának szignifikánsan.

Számításaim szerint Magyarországon 8177 forintot, Írországban 9424 forintot fizetünk mindezért. 15% a különbség.

2. Vegyük ugyanezt a bevásárlást nem Tescos termékekkel, kivéve persze a húsokat, ahol nincs Tescos vagy nem Tescos termék. Más szóval: feltételezzük, hogy egy olyan ember megy el vásárolni, aki megteheti, hogy kicsit többet fizet a talán jobb minőségű termékekért. Itt már 10356 Vs 13072 a két végösszeg, azaz "akár" 25%-al drágább vásárlás is lehetséges.

3. És végül, mutassunk be egy olyan vásárlást, ahol elmegyünk bulizni: vegyünk 12 doboz Heinekent, egy-egy üveg Jameson és Bailey's-t, két hatos pakk Colát (bár itt már elveszett a realitásunk, mert mind a sörből, mind a colából olcsóbb lenne egy-egy nagy kartonnal venni), valamint 3-3 tábla csokit és gumicukrot. És dobjuk meg még egy Nescafe három az egybennel, hogy másnap reggel fel tudjunk ébredni. Valamint dobjunk mellé még egy üveg bort is (mert ott a legnagyobb az árdifferencia a magyar termék javára). 19316 Vs 27531 forint a két végösszeg, 1.42-es a szorzó. Hiába, az alkoholizálást meg kell fizetni.

Természetesen ezek mind elég erősen sarkított vásárlások, de szerintem a lényeg látható. A fizetésünkhöz képest az a pluszpénz, amit ki kell adnunk egy átlagos vásárlás során, nem vág minket földhöz. Mi egyébként azt tapasztaljuk, hogy heti egyszeri bevásárlással hetente körülbelül 20-30 eurót hagyunk ott a boltban - ez körülbelül harmadával több annak, mint amit Magyarországon otthagytunk. Semmiképp sem kell nagybevásárlásra gondolni, alapvető termékekről beszélünk, amelyekben nincsenek hosszabb ideig kitartó, nagyobb mennyiségű, drága dolgok (például mosószer, ami önmagában 10 euró). 

E mellett még hetente 10-20 euró közötti összeget költünk el egyéb vásárlásokkal (lengyel bolt, friss kenyér, stb.), és persze a fentebb már említett egyéb (háztartási, szépségápolási, lakberendezési, stb.) termékek.

Ami nekünk még feltűnt

Hihetetlennek tűnik, hogy az, amiket Magyarországon már egy jobb minőségnek tekintünk, az itt mennyire átlagosnak tűnik. Érdemes megnézni a Philadelphia sajtkrém, az Evian ásványvíz, a fair trade kávé, vagy a mandulatej árát. Ezek mindegyike drágább Magyarországon! 

Számomra a kávé volt a legmegdöbbentőbb: ugyanaz a távoli országból származó termék, teljesen azonos márkanév, csomagolás - a magyarországi ár háromnegyedéért kapható Írországban. Én ezt nem tartom normálisnak.

Ahogy azt sem, hogy a tejtermékek ára gyakorlatilag kivétel nélkül olcsóbb Írországban. Tudom én, itt könnyű beszerezni, kimész a kert végébe és rögtön belebotlasz egy tehénbe - de akkor is hihetetlennek tűnik.

Azt is látjuk, hogy van néhány olyan termék, amely alapáron esetleg drágább Írországban, ám egy leárazás után simán eléri a magyarországi leárazott árat. Nem egyszer találunk akár felére leárazott termékeket: jó példák erre az üdítők, vagy éppen a csokoládé.

Végül ismét megemlíteném azt a nagyon fontos különbséget, hogy az olcsó itt nem feltétlenül jelent rosszat. Soha, egyetlen alkalommal sem volt gondunk a Tesco-ból vagy bármely egyéb szupermarketből vásárolt hússal, sonkával, tejtermékkel. Ugyanez Magyarországról már nem mondható el sajnos. Gondolom az sem véletlen, hogy minél jobb minőségűnek minősül egy termék, annál közelebb vannak az árak a két országban.

És még egy gondolat: nagyon furcsa volt ennyi idő után látni a magyarországi termékek mellett, hogy "B" kategóriás rizs, 2. osztályú alma, félbarna kenyér, stb. Írországban ilyenek konkrétan nem léteznek.

És mégsem kolbászból van a kerítés?

Bizony nem.

Először is, ismét kihangsúlyozzuk, hogy a fenti árak csak egy adott bolt önkényesen kiválasztott terméklistájából származnak. Ahogy Magyarországon, úgy Írországban is vannak ennél olcsóbb (Lidl, Aldi), illetve drágább alternatívák (Spar, Dunnes, helyi diszkontláncok, mint például Joyce's, SuperValu), amelyeket vizsgálva az arányok már - nem óriási mértékben ugyan, de - változhatnak.

Valószínűleg 10 perc keresgéléssel tudna bárki a fenti termékekre némileg különböző árakat találni, és megcáfolni minket. Mégis azt javaslom, ne tegye. Célunk nem az volt, hogy megmondjuk a tutit, és kinyilatkoztassuk a nagy, egyetemes igazságot. Pusztán meg akartuk mutatni, amit mi is tapasztalunk a mindennapokban: hogy a boltokban található termékek egy jelentős része között bizony nincs szignifikáns különbség - ellentétben a fizetésekkel. Az, hogy a különbség az egyik boltban 20%, a másikban 40%? Irreleváns.

Az lenne releváns, ha egyik boltban 10%, a másik boltban 300% különbséget mérsz. Vagy ha Magyarországon tényleg feleannyiból meglenne a napi bevásárlás, mint itt. De ilyet senki nem fog találni. Az általunk is kapott 15-40% differencia reálisnak tűnik, amennyiben nem csak egy-egy terméket vizsgálunk.

És végül ami még fontosabb: az élelmiszer-vásárlás csak egy kis része a mindennapi életednek, illetve azoknak a dolgoknak, amire költesz. Háztartási cikkeket is veszel (csak egy példa: a legolcsóbb, kétszeletes kenyérpirító 20 euró), rezsit is fizetni kell, az autót is tankolod, időnként tömegközlekedsz, biztosítást is fizetsz. Váratlan kiadás itt is mindig van, és bizony-bizony, néha még szolgáltatásokat is igénybe veszel.

Ezek pedig nem igazán összevethetők a magyarországi árakkal - de hogy pontosan milyenek, az majd a kis árhatározó harmadik, egyben valószínűleg utolsó részéből derül ki.